A berliniek által „a világ legdrágább gardróbjaként” emlegetett épület kulcsait csütörtökön adták át a Berlini Állami Múzeumok főigazgatójának, Michael Eissenhauernak, aki „az ég ajándékának” nevezte az impozáns létesítményt. Monika Grütters kulturális államminiszter imponáló építészi teljesítményként méltatta a galériát.
Az építésziroda szerint a fogadóépület „a múzeumok és a bennük rejlő kincsek hozzáférhetőségét ünnepli. A múzeumsziget belsejéig meghosszabbítja a nyilvános teret és sétára invitál”. A nagyközönség 2019 júliusától veheti birtokba a 4600 négyzetméteres galériát.
A fogadóépület átadása öt évet késett, a költségek pedig az eredetileg tervezett 71 millió euróról 134 millió euróra (43 milliárd forint) emelkedtek. Az építkezést az iszapos talaj és a silány munka hátráltatta.
A James Simon (1851-1932) berlini mecénás nevét viselő épület fogja kezelni a világörökségi listán szereplő múzeumkomplexum öt intézményébe, a világhírű Pergamon Múzeumba, az Altes és a Neues Museumba, az Alte Nationalgalerie-ba és a Bode Múzeumba özönlő tömeget, évi 2-3 millió embert. Ott lesznek a jegypénztárak, a ruhatárak, a kávézó, a szuvenírbolt, emellett egy nagy auditórium és egy kiállítóhely is működik majd az épületben.
A Múzeumsziget a német főváros egyik legfőbb nevezetessége. A Pergamon Múzeum legfőbb kincsét, az ókori mezopotámiai nagyváros, Babilon legjelentősebb építészeti emlékének számító világhírű Istár-kaput naponta ezrek csodálják meg, akárcsak „a szépség istennőjét”, a Neues Museum kissé elsötétített kupolatermében üvegszekrényben elhelyezett Nofertiti 3400 éves mellszobrát.