Az intézkedést a marxista Gazdasági Szabadságharcosok nevű párt kezdeményezte korábban, és a törvényhozás néhány hónapja rá is bólintott. Azóta a parlament alkotmányos bizottságának jóváhagyására várt.
– A nyilvános meghallgatások folyamán világossá vált, hogy a lakosság sokkal világosabb alkotmányt szeretne a föld kompenzáció nélküli eltulajdonítását illetően – mondta egy videóüzenetében Cyril Ramaphosa.
– A változtatás célja, hogy helyrehozzuk és növeljük a gazdasági fejlődést, növeljük a mezőgazdasági termelést és az élelmiszer-biztonságot – mondta az elnök. Szerinte a tervezet megfelelő olvasata az, hogy képessé teszi az államot a méltányos kompenzáció vagy a kárpótlás nélküli eltulajdonításra a köz érdekében.
Az afrikai országban az apartheidrendszer 1994-es összeomlása óta komoly feszültséget jelent a földkérdés, amely egyfajta szimbólumává vált a fehérek és feketék közti egyenlőtlenségeknek.
A statisztikák szerint 2017-ben a fehér farmerek a termékeny földterületek 72 százalékát birtokolták, míg a feketék mindössze négy százalékot. Ezzel szemben – egy 2011-es népszámlálás alapján – a 4,6 millió fős fehér lakosság a dél-afrikaiak mindössze 8,9 százalékát teszi ki.
Tekintettel arra, hogy az ország földjeinek 97 százalékát farmgazdaságok teszik ki, a kérdés nem elhanyagolható. A tervezet ezért célozza azt, hogy akár kompenzáció nélkül elkobozza a gyarmatosítók által 1913-ban a feketéktől elvett földeket.
Az elmúlt évek intézkedései ellenére 1994 óta csupán a földek tíz százaléka cserélt gazdát a harmincszázalékos céllal szemben. Az egyenlőtlenségek miatt pedig időről időre erőszakos cselekményekről jelent a sajtó.
Bár 2007-ben a dél-afrikai kormány megtiltotta a médiának, hogy a bűnesetek áldozatainál említsék a faji és a vallási hovatartozást, a becslések szerint 1998 és 2006 között mintegy négyezer fehér farmert ölhettek meg feketék.
Tavaly csaknem hétszáz volt a fehérek elleni támadások száma, amelyek 74 halálos áldozattal jártak. A fehér farmerek egyébként nemzetközi támogatásban részesülnek: múlt hónapban az izraeli különleges erők volt katonái indítottak önvédelmi kiképzéseket dél-afrikai farmerek lakta vidékeken.
Az ausztrál kormány pedig többször is jelezte, a vízumszerzés egyszerűsítésén dolgozik a meghurcolt dél-afrikai fehér farmereknek.
Dél-Afrika vezetése egyébként a marxista, diktatórikus volt zimbabwei elnöktől, Robert Mugabétől szerezte az ötletet. Az északi szomszédnál ugyanis már 2000-ben született hasonló intézkedés.
Akkor a földelkobzások gazdasági válsághelyzetet okoztak, hiszen a szakképzett, európai gyökerű földtulajdonosoktól a gazdálkodáshoz kevésbé értő őslakosokhoz került a föld. A szakértők most aggódnak, hogy egy hasonló visszaesés Dél-Afrikában is megtörténhet, amennyiben végrehajtják az alkotmánymódosítást.
Késleltetett eredmények Zimbabwében
Többséget szerzett a ZANU–PF kormánypárt a zimbabwei parlamentben a hétfői választáson – derült ki a részleges eredményekből tegnap. Az Emmerson Mnangagwa elnök vezette tömörülés elsöprő győzelmet aratott, és 109 mandátummal már most többsége van az új parlamentben. A Mozgalom a Demokratikus Változásért ellenzéki pártnak eddig 41 helyet sikerült megszereznie. További 58 mandátum sorsa még nem dőlt el, így az 1980 óta kormányzó ZANU–PF akár kétharmados többségre is szert tehet. Hétfőn elnökválasztást is tartottak, amelyet szakértők szerint a kormánypárt színeiben induló Mnangagwa, a tavaly a hadsereg által megbuktatott Robert Mugabe államfő egykori alelnöke nyerhet.