Az albán, német és amerikai zászlókat lobogtató tiltakozók mindenekelőtt egy lehetséges területcserét akarnak meghiúsítani Koszovó és Szerbia között, ahogy azt Thaci és szerb hivatali partnere, Aleksandar Vucic nemrég felvetette.
Koszovó 2008-ban kiáltotta ki egyoldalúan függetlenségét Szerbiától, de ezt Belgrád azóta sem ismeri el. A túlnyomórészt albánok lakta volt dél-szerbiai tartomány függetlenségét több mint 110 ország ismerte el eddig. A két ország közötti kapcsolat rendezése mindkét ország európai integrációjának alapfeltétele.
A sajtóban megjelent információk szerint a határmódosítást követően Szerbiához kerülnének a főként szerbek lakta észak-koszovói városok, míg Koszovóé lenne a dél-szerbiai, többségében albánok lakta Presevo-völgy.
Az Egyesült Államok és az Európai Unió korábban nem zárkózott el attól a lehetőségtől, hogy támogassák a területcserét a két nyugat-balkáni ország között.
Thaci szombaton váratlan látogatást tett az észak-koszovói Gazivoda-tó főként szerbek lakta térségében. Az elnök mintegy negyedórás látogatását a Rosu különleges koszovói egység tagjai biztosították. Válaszul Vucic a legmagasabb fokú harckészültségbe helyezte a szerb hadsereget és a rendőrségi alakulatokat.
Néhány hete Aleksandar Vucic is a Gazivoda-tóhoz utazott, hogy támogatásáról biztosítsa a Koszovóban kisebbségben élő szerbeket.
A gazivodai mesterséges tó és vízerőmű rendkívül fontos Koszovó víz- és áramellátása számára. A tó 11,9 négyzetkilométernyi felületéből 9,2 négyzetkilométer Koszovóhoz, 2,7 négyzetkilométer pedig Szerbiához tartozik. A tavat az Ibar folyón épített duzzasztógát segítségével hozták létre 1977-ben. A gát és a tó feletti irányítás évek óta vitát okoz Szerbia és Koszovó között. A gát jelenleg a Szerbiához hű koszovói szerb kisebbség felügyelete alatt áll.