Elvben az orosz energiaszektorba befektető európai vállalatokat is büntetéssel sújthatják annak az amerikai törvényjavaslatnak a nyomán, amelyet szerdára virradóra fogadott el a washingtoni képviselőház, mégpedig szinte egyhangúlag. Az Oroszország mellett Iránnal és Észak-Koreával szemben is büntetőintézkedéseket kilátásba helyező jogszabálytervezet nem tartalmában, hanem várható következményeiben jelent újdonságot: megköti az elnök, Donald Trump kezét abban az esetben, ha Moszkvával szembeni lépéseket akarna feloldani.
Az elfogadott szöveget még a szenátusnak is jóvá kell hagynia, és az elnöknek is alá kell írnia. Megfigyelők szerint ezt Trump várhatóan meg is teszi: ha vétózna, azt a kongresszus minősített többséggel semmissé tehetné, ami kompromittálná az elnököt. Továbbá a Fehér Ház aligha akar még jobban az oroszokkal való összejátszás gyanújába keveredni éppen akkor, amikor több vizsgálat is folyik Washingtonban ennek kapcsán, és a héten meghallgatták az elnök fiát, vejét, valamint volt kampánymenedzserét is.
Európában a törvénytervezet különösen az Északi Áramlat 2 épülő gázvezetékben érintett vállalatokat szolgáltathatja ki amerikai lépéseknek. Szövege leszögezi, hogy az Egyesült Államok ellenzi – mégpedig az EU energiabiztonságára hivatkozva! – az Oroszországból földgázt szállító vezetéket, és helyette az amerikai energiaexportot részesíti előnyben. Ez – a szöveg szerint is bevallottan – erősíti az amerikai külpolitikai érdekeket. Van olyan EU-tagállam, mint Lengyelország, amely osztja ezt az érvelést, az orosz energiában Moszkvától való függőséget lát, és amerikai cseppfolyósított gázt vesz. De öt nyugati uniós nagyvállalat – a német Uniper (korábban E.On), illetve Wintershall, a BASF konszern leányvállalata, a brit–holland Royal Dutch Shell, az osztrák OMV, illetve a francia Engie (korábban GdF-Suez) – elkötelezte magát a 9,5 milliárd eurós vezeték mellett.
Az amerikai szankciós tervet ismét bírálták Európában. – Az Európai Bizottság készen áll arra, hogy válaszlépéseket tegyen – közölték szerdán Brüsszelben. Christian Kern osztrák kancellár sajnálatosnak nevezte, ha az Egyesült Államok eltérne az EU-val közös szankciós politikától. Rainer Seele, az OMV vezére a Handelsblatt című német lapnak azt mondta: az oroszországi szállítások veszélyeztetése helyett több gáznak kellene Oroszországból érkeznie. Berlin is nehezményezte a szankciókat, de üdvözölte, hogy EU-nyomásra bekerült a szövegbe: Washingtonnak egyeztetnie kell Európával, mielőtt konkrét büntetőintézkedésekről döntene. – Hogyan reagálna az Egyesült Államok, ha Európa a Keystone XL amerikai vezetéket elbúcsúztató törvényeket hozna, különösen ha ezek az európai vállalatoknak hoznának hasznot? – tette fel a kérdést Wolfgang Ischinger német biztonságpolitikai szakértő. Az amerikai szankciók akadályozzák a kétoldalú viszony normalizálását – adták értésre Moszkvában. Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettes szerint az USA-ban történtek „nem foghatók fel józan ésszel”.
MARADT AZ OBAMACARE
Elbukott szerdára az amerikai szenátusban az előző, demokratapárti kormány által kiépített egészségbiztosítási rendszer, az Obamacare visszavonásáról szóló és annak egy új törvénnyel való felváltásáról szóló szavazás. A 100 szenátor közül a szükséges 60 helyett csak 43 szavazott igennel, még a kormányzó republikánusok 9 politikusa is elutasította a Donald Trump elnök által szorgalmazott új tervet. Utóbbiak között volt az agydaganattal küzdő John McCain is, akit ovációval és tapssal fogadtak politikustársai. A szavazást kaotikus körülmények, tiltakozások és bekiabálások közepette tartották meg. (MTI)