Hszi Csin-ping (Xi Jinping) kínai elnök gratulált Munnak az elnökké választásához, ami már önmagában jelentős előrelépés a két ország kapcsolatait tekintve, hiszen ez az első alkalom, hogy kínai államfő hívást kezdeményezett, hogy gratuláljon Dél-Korea új elnökének. Peking és Szöul kapcsolata egyébként nem volt feszültségmentes az utóbbi időben, aminek főként az az oka, hogy Washington – az észak-koreai fenyegetésre hivatkozva – rakétaelhárító rendszert telepített Dél-Koreába, amelynek érzékelői hatósugara mélyen benyúlik Kína területére is. Hszi és Mun csütörtöki telefonbeszélgetése ugyanakkor az enyhülés jeleit mutatja, a kínai államfő hivatalos látogatásra invitálta Pekingbe dél-koreai kollégáját.
Abe Sinzó japán kormányfő sem mulasztotta el, hogy gratuláljon a frissen megválasztott elnöknek, a telefonbeszélgetés tartalmáról azonban csak nagyon szűk körű tájékoztatást adtak ki. A The Korea Times az elnök szóvivőjére hivatkozva azt írta, Abe és Mun között szóba került egy olyan megállapodás esetleges megfogalmazása is, amely semmissé teszi az előző dél-koreai kormány és Tokió között 2015-ben létrejött egyezséget a második világháborús koreai szexrabszolgák kárpótlásáról. A két ország úgy tekintett erre a megállapodásra, mint amely oldja a viszonyukat évtizedeken keresztül megterhelő emléket, a valóság azonban az, hogy a koreai társadalom nem tudta elfogadni ezt a megállapodást.
Donald Trump amerikai elnök szintén gratulált a dél-koreai politikusnak a választási győzelemhez, majd pedig meghívta Washingtonba, amit Mun elfogadott. Megegyeztek abban is, hogy folytatják a két ország baráti és szövetségesi viszonyának elmélyítését, amelynek legfontosabb feladata a Koreai-félsziget nukleárisfegyver-mentesítése. Ezzel párhuzamosan a Központi Hírszerző Ügynökségen (CIA) belül új részleget hoznak létre, amely kifejezetten az észak-koreai fenyegetéssel foglalkozik majd.
Leszámolás a múlttal
Mindent megtesz az új dél-koreai elnök, hogy minél jobban elhatárolja magát a korrupciós botrányokba belebukott, jelenleg börtönben ülő Pak Gun Hje korábbi elnöktől, Pak Csong Hi néhai diktátor lányától, és annak konzervatív kabinetjétől. Ebbe a törekvésbe illeszkedik a liberális Mun Dzse In azzal kapcsolatos terve is, miszerint elhagyni készül a Szöul belvárosában található Kék Házat (Cshongvade), amely Dél-Korea mindenkori elnökének rezidenciája. A második világháború vége óta tehát a távol-keleti ország minden elnöke itt élt, ami egyben azt is jelenti, hogy az épület szorosan kapcsolódik Pakhoz, aki az ország első női államfőjeként maga is onnan vezette elnökségét. Mun ehelyett egy a Gvanghvamun városrészen lévő irodaházba költözik, ahol márciusban még emberek százezrei követelték Pak számonkérését. „Miután befejeztük az előkészületeket, kilépek a Kék Házból, és megnyitom az elnökök Gvanghvamun-éráját” – mondta a hivatali esküje után elmondott beszédében az elnök. Hozzátette, olyan elnök lesz, aki hajlandó bármikor kommunikálni a választópolgárokkal. Ezt szimbolizálja a költözés is azáltal, hogy a szakrális Kék Házból az utca emberének is könnyen elérhető közegbe költözik. „Munka után így majd megállhatok a piacon, és személyesen, őszintén beszélgethetek az állampolgárokkal” – magyarázta Mun.