Mára sokkal inkább kezelhetővé vált az Európára nehezedő migrációs nyomás, de nem állítható, hogy teljesen megszűnt volna. A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) folyamatosan frissülő, migrációs utakat vizsgáló elemzéséből újfent nyilvánvalóvá vált, hogy mára a nyugati, Spanyolországba vezető folyosó a leginkább terhelt: csak idén 3645, zömében észak-afrikai ember érkezett az országba, ebből több mint kétezren a múlt héten értek partot az Ibériai-félszigeten. Mivel a nyári hónapokban még magasabb lehet az érkezők száma, az IOM számításai szerint a bevándorlók idei száma könnyen elérheti, de meg is haladhatja a 2018-ban érkezett több mint 65 ezer főt.
Az IOM szerint a keleti folyosón jelentősen jobb a helyzet. Görögország idén eddig hivatalosan „mindössze” 1166 menedékkérő előtt nyitott ajtót, ami egyelőre alacsony számnak tűnik, ha azt vesszük figyelembe, hogy Athén 2018-ban több mint ötvenezer, 2017-ben pedig megközelítőleg 35 ezer migránst fogadott. Az erősödő migrációs áramlás ugyanakkor itt is adott: az említett 1166 menedékkérőből majdnem hétszázan érkeztek január 14–20. között.
Az európai sajtóban a legnagyobb nyilvánosságot a migránsok tengeri sírjaként is elhíresült, Olaszországba vezető földközi-tengeri folyosó kapja. A bevándorlás-, illetve elitellenes kormánypártok hatalomra kerülése óta – bár jelentősen csökkent az olaszokra nehezedő nyomás – az IOM mégis erősödő migrációról számol be: idén Róma hivatalosan 155 bevándorlót fogadott; a kis számnál vészjóslóbb az érkezések üteme, ugyanis ebből több mint százan a múlt héten érkeztek az olasz partokra. A parti őrség szerint szintén a szóban forgó héten közel négyszáz migránst kellett visszaszállítaniuk Líbiába.
A polgárháborús észak-afrikai ország helyzete pedig továbbra is aggasztó – erről friss elemzésében a Migrációkutató Intézet számolt be. – A Nemzetközi Migrációs Szervezet becslései szerint 2018-ban hétszázezer és egymillió közötti külföldi tartózkodott Líbiában. A migránsok egy része munkát talált az olajiparban, és különféle rendelkezések – például a kormány embercsempész-milíciákkal kötött megállapodásai – miatt nem tud továbbindulni Európa felé.
Egy újabb intenzív polgárháború hatására azonban az Európa irányában most még jórészt zárt migrációs csatornák ismét megnyílhatnak – áll a távirati iroda által idézett írásban. Közben a Die Zeit német hetilap is az eszkalálódó líbiai helyzetről cikkezett: elemzésükben emlékeztetnek az utóbbi napokban a Földközi-tengerbe fulladt közel 170 migránsra, és azt állítják, hogy az új migrációs trendek eltérnek a „megszokottól”, ugyanis a menedékkérők az elmúlt években csak a jó idő beköszöntével hagyták el Líbiát. – Ez alapján nem nehéz kitalálni, hogy milyen állapotok uralkodhatnak a líbiai menekülttáborokban – írta a hamburgi lap online kiadása.
Salvini nem kér Sophiából
Olaszország számára nem okozna gondot, ha véget érne az embercsempész-hálózatok felderítése, illetve felszámolása érdekében a Földközi-tengeren tevékenykedő európai uniós Sophia haditengerészeti művelet – mondta Matteo Salvini olasz miniszterelnök-helyettes tegnap, arra reagálva, hogy előző nap Németország úgy döntött, felfüggeszti részvételét a műveletben. „Milyen érdeke fűződne Olaszországnak ahhoz, hogy részt vegyen egy nemzetközi misszióban, ha minden megmentett migránst nekünk kell befogadni?” – tette fel a kérdést az olasz belügyminiszter. 2015 júliusa és 2018. december 31. között 43 227 menedékkérőt mentettek ki a Földközi-tengeren a misszió részeként. Mindegyiküket Olaszországba szállították. – Milyen nemzetközi misszió az, ha minden migráns Olaszországba érkezik? – kérdezte tovább Salvini. Együtt tudunk élni azzal, ha a tengeri művelet véget ér – jelentette ki. (MTI)