Idén Frans Timmermans érdemelte ki az európai jogállamiság ura címet Brüsszelben: az Európai Bizottság első számú alelnöke ugyanis fáradhatatlan küzdelmet folytat az uniós alapjogok és értékek bebetonozásáért, olyannyira, hogy az egykori holland külügyminiszter jövőre akár Jean-Claude Juncker elnök megüresedő székében is találhatja magát.
Timmermans az uniós jogállamisági eljárások arcaként először Lengyelország ellen „dobatta” le az EU atombombáját: a bizottság Varsóval szemben még tavaly decemberben indította el az uniós szerződések hetes cikke szerinti mechanizmust, mondván, hogy az országban fennáll az emlegetett közösségi értékek rendszerszintű fenyegetettsége. A lengyel példa már akkor jelzésértékű volt Magyarországnak, bár hazánk esetében az EU végrehajtó testülete sosem beszélt rendszerszintű veszélyről.
Magyar szempontból az év talán leglényegesebb uniós történése mégis a hazai jogállamisággal szemben kritikus Sargentini-jelentés európai parlamenti (EP) megszavazása volt, amely – az EP történetében először – maga után vonta a hetes cikkely aktiválását.
Emlékezetes, hogy a politikai felhangtól nem mentes, indulatokkal fűtött folyamat során a magyar kormány képviselői alig nyertek meghallgatást Brüsszelben, a szeptemberi strasbourgi ülés pedig a szavazási csalás lehetőségét is felvetette, ugyanis a testület a tartózkodó szavazatokat nem számolta az érvényes voksok közé. Utóbbi miatt a magyar kormány az EU Bíróságához is fordult. A magyar kérdés súlyát mindenesetre kitűnően érzékelteti, hogy hazánkat Orbán Viktor miniszterelnök képviselte az EP előtt, aki arra emlékeztette a – nem mellesleg a 2014-es politikai erőviszonyokat tükröző összetételű – testületet: nem a magyar kormányt, hanem az Európa történetéhez vérét adó Magyarországot és a magyar népet készülnek elítélni.
– Magyarország döntéseit a választók hozzák meg a parlamenti választásokon. Önök nem kevesebbet állítanak, mint hogy a magyar nép nem elég megbízható, hogy megítélje, mi az érdeke. Önök azt hiszik, jobban tudják, mi kell a magyar népnek, mint maguk a magyar emberek – hangoztatta Strasbourgban a miniszterelnök.
A jogállamisági vitáról szintén sokat elárul, hogy Varga Judit, a Miniszterelnökség európai uniós kapcsolatokért felelős államtitkára korábban arról beszélt lapunknak: az eljárással nemcsak Magyarország jár ismeretlen terepen, hanem a folyamat valamennyi résztvevője. Varga Judit nemrég Brüsszelben pedig úgy vélekedett: minden készen áll arra, hogy tényszerű vita folyjon a jogállamisági kérdésekről, de a jelek szerint az ügy kezd érdektelenségbe fulladni. Mint mondta, az érdektelenséget az is jelzi, hogy a tagállamok egyre alacsonyabb szinten képviseltetik magukat az uniós tárgyalásokon.
Egyébként a román jogállamiság helyzete is mind gyakrabban kerül terítékre az uniós berkekben, Timmermans pedig még októberben arra figyelmeztette Bukarestet, hogy a bizottság nem fog habozni az Európai Bírósághoz fordulni, ha azt tapasztalja, hogy Románia megszegi az uniós szabályokat. Az erőfeszítést némileg persze árnyalja, hogy alig másfél hét múlva Románia veszi át az EU Tanácsának soros elnökségét, így az országnak fél évig kulcsszerep jut az EU politikai napirendjének meghatározásában.