A végleges eredmények bebiztosították a függetlenként induló Emmanuel Macron első elnökválasztási fordulóban aratott győzelmét: a 39 éves centrista politikus a szavazatok 23,75 százalékát szerezte meg, mögötte pedig 21,53 százalékkal a nacionalista Marine Le Pen futott be a voksolás május 7-i finisébe. Macron talán még fel sem ocsúdott az örömmámorból, máris gratulációk és vállveregetések tömegét érezhette magáénak, hiszen valamennyi kiesett ellenfele, sőt az európai uniós intézmények vezetői is támogatásukról biztosították. A német kormány az elsők között gratulált az Európa-barát politikus győzelméhez, Angela Merkel kancellár szavait idézve a külpolitikai szóvivője közölte: „Most szükségszerű, hogy az Európa-barát erők együtt munkálkodjanak és diadalmaskodjanak”. Az Európai Unió sem váratott magára, Margarítisz Szkínász, az Európai Bizottság szóvivője elmondta: Jean-Claude Juncker bizottsági elnök már vasárnap este gratulált Macronnak, hiszen ő az a jelölt, aki az európai értékeket képviseli, a gratuláció pedig alapvető választás volt az Európát megtestesítő értékek védelme és Európa lerombolása között. A hirtelen jött támogatók gondolatait talán a leköszönő Francois Hollande elnök fogalmazta meg a legjobban, aki szerint a választás döntő fordulójában a szélsőjobb jelentette kockázattal szemben szavaz Macronra.
Bár Marine Le Pen veresége szinte borítékolható (a kutatók többsége hatvan százalék fölötti támogatottságot jósol Macronnak), a Nemzeti Front vezetője nem hagyja magát, és újfent támadást indított riválisa ellen. A politikus asszony szerint fiatal ellenfele egy gyenge jelölt, akinek nincs megfelelő terrorizmusellenes programja. Mint fogalmazott, Macronnak nincsenek tervei arra vonatkozóan, hogy miként védi meg a francia népet az iszlamista veszélytől. A sorozatos terrortámadások sújtotta Franciaországban igazi ütőkártyának számít a nemzetbiztonság kérdése, szakértők már a választások első fordulója előtt arra figyelmeztettek, hogy az iszlamista merényletek jócskán hozzájárulhatnak a bevándorló- és unióellenes Le Pen sikeréhez. Mindenesetre Macronnak is vannak ötletei a franciák védelmére: az egykori gazdasági miniszter tízezerrel több rendőr alkalmazását tervezi, és nemzetbiztonsági szakértőkkel tömte tele a tanácsadói körét. A centrista jelölt valódi sikerét ugyanakkor a gazdasági modernizációt segítő programja jelentheti, amely többek között a munkára rakódó terhek csökkentésére, illetve a megújuló energián alapuló projektek felfuttatására épül. Ennek megfelelően Macron szóvivője már tegnap nekiment Le Pen populista gazdasági ígéreteinek, és azt hangoztatta, hogy a Nemzeti Front jelöltje bár rengeteg adókedvezményt ígér, de arra nem ad magyarázatot, honnan teremti elő az ehhez szükséges fedezetet.
Szembetűnő különbségek
Nemcsak az elnökjelöltek, de azok szavazói is a leginkább eltérő társadalmi csoportokból kerülnek ki. A The Local választási értékelője alapján Emmanuel Macront elsősorban az egyenlőségek miatt kevésbé szenvedő franciák támogatják, így a szavazói zömét a havi háromezer euró felett kereső, felső középosztálybeli polgárok jelentik. Természetesen kevés pályakezdő fiatal tartozik ebbe a kategóriába: a 24 év alattiak többsége az első fordulóban Marine Le Penre voksolt. Hasonlóan cselekedett a francia munkásosztály, az idetartozók 37 százaléka a Nemzeti Front jelöltje mellett tette le a voksát. Szintén a bevándorlás- és unióellenes politikust támogatta a francia munkanélküliek mintegy negyede, derült ki az Ipsos közvélemény-kutató felméréséből.