Az Európai Unióban megszenvedik a német belpolitikai változásokat: Angela Merkel és nyitott kapus menekültpolitikájának gyenge támogatottsága ugyanis a közösségi menekültügyi reform útjába is akadályt gördít.
Az EUobserver brüsszeli hírportál uniós forrásokra hivatkozva arról írt, hogy épp Németország fordított hátat a kék kártyás rendszer átdolgozásának, amely – tagállami jogharmonizáció árán – 756 ezer képzett, harmadik országokból származó információs és kommunikációs technológiai szakember előtt nyitna kaput 2020-ig.
A portálnak a brit Claude Moraes panaszolta be a németeket, mint fogalmazott, a hátraarc egyenes következménye a bevándorlásellenes Alternatíva Németországnak (AfD) párt tavaly szeptemberi megerősödésének, és ezzel párhuzamosan a berlini kormányban történt változásoknak. Moraes – akit a magyar olvasók az Európai Parlament LIBE-bizottságának elnöki székéből ismerhetnek – egyenesen azt mondta: ezúttal nem a közép- és kelet-európai tagállamok blokkolják a reformfolyamatot, hanem Németország.
Berlin idén januárban egyébként a menekültügyi reform családegyesítési részére is nemet mondott, miután a politikai vezetésben tudatosult: a LIBE által megfogalmazott javaslat szerint amennyiben egy menedékkérő azt állítja, hogy valamely tagállamban élnek rokonai, akkor ott kell elhelyezni, és annak az országnak a hatóságai felelősek az állítás ellenőrzéséért. Németországban pedig jelenleg több mint 18 millió bevándorló hátterű személy él.
Az újabb menekülthullámtól való félelem és az uniós reform potenciális kudarca nem csak a németeket kényszeríti cselekvésre. Az EU külső határán fekvő négy állam – Olaszország, Görögország, Málta és Ciprus – nemrég háromoldalas állásfoglalással fordultak a bolgár EU-elnökséghez, amelyben leszögezték: nem fogadnak el olyan menekültügyi reformot, amely igazságtalan mértékű migrációs terhet ró a szóban forgó államokra.
A visegrádi államok melletti felsorakozás megnehezíti, hogy június végéig kompromisszumos megoldás szülessen Dublin-ügyben. Egy, a Politico hírportálnak nyilatkozó uniós diplomata szerint Brüsszel mindenképp a bolgár uralom alatt akarja tető alá hozni a menekültügyi megállapodást, hiszen július elsejétől a migráció terén „szélsőségesen konzervatív” nézeteket képviselő Ausztria veszi át a tanácsi elnökséget.