Továbbra is bizonytalan azoknak a bevándorlóknak a sorsa, akik Málta-közeli vizeken vesztegelnek két hajón december 22. óta. A civil szervezetek szerint többen éhségsztrájkba kezdtek, és a helyzet kritikussá vált. Az olasz kormány hétfőn jelezte: tizenöt embert hajlandók befogadni a két német hajó utasai közül, amennyiben a hajó Máltán köt ki. Ezt Giuseppe Conte miniszterelnök jelezte, ám a kérdésben kormánya megosztott.
Luigi Di Maio, az Öt Csillag Mozgalom koalíciós kormánypárt vezetője szerint a római kormánynak együttesen kell döntenie, Matteo Salvini pedig továbbra is tiltakozik. A Liga koalíciós kormánypárt vezetője szerint ha beengednék őket, az emberkereskedők újraindítanák az üzletüket a civil szervezetekkel egyetemben.
A Sea Watch és a Sea Eye mentőhajókon eredetileg 32 bevándorló tartózkodott, de múlt szombaton további 17 embert vettek a fedélzetükre. A hajók az időjárási viszontagságok miatt Málta parti vizeire hajózhattak, de nem kaptak kikötési engedélyt, mert a kormány ott sem akar precedenst teremteni. Az olasz sajtó szerint a menedékkérőket még Líbia felségterületén vették fedélzetükre a hajók, és nem voltak hajlandók kiadni a líbiai parti őrségnek sem.
Az Olaszországba érkező migránsok egyébként feltehetően az egyházi intézményeknél fognak landolni, miután Cesare Nosiglia torinói érsek bejelentette, hogy a város egyházi intézményei befogadják az esetleg Olaszországba érkezőket. Róma egyeztet Brüsszellel, Berlinnel, Párizzsal és Lisszabonnal is. Berlin tegnap jelezte, Németország csak egy közös, európai uniós megoldás keretében hajlandó befogadni ezeket az embereket.
Közben Spanyolországban is felerősödtek a bevándorlásellenes hangok, sokan veszélyesnek tartják a szocialista miniszterelnök befogadó politikáját. Napvilágot látott az is, hogy az elmúlt években egyre csökkent a kiutasítások száma, tavaly csak kilencezer embert küldtek haza, miközben majd háromszorosára, 57 ezerre nőtt az érkezők száma.
Spanyolországban 1985 óta működnek úgynevezett internálótáborok (CIE), amelyekben összegyűjtik az illegális bevándorlókat, és a hatóságoknak 60 nap áll rendelkezésükre a kiutasításra.
– Minden évben ugyanaz játszódik le: több száz fekete-afrikai bevándorló sétálhat ki, mivel a hatóságok képtelenek voltak visszaszállítani őket a hazájukba – fogalmazott Maribel Mora, a baloldali Unidos Podemos pártszövetség politikusa. Ezen táborok egyébként helyszíni riportok szerint olyannyira túltelítettek, hogy akadnak, akiket be sem fogadnak, hanem azonnal szabadon engednek a hatóságok.
Jól szemlélteti a helyzetet, hogy 2006-ban még a lakók kilencven százalékát kiutasították, 2016-ban ez a szám már csak 29 százalék volt. Az ország egyébként elsősorban marokkói és algériai állampolgárokat deportál, mivel ezen országokkal van érvényben működő kétoldali megállapodás a dokumentumok nélkül érkezők kérdésében. 2013 és 2017 között a belügyminisztérium adatai szerint közel 55 ezer embert utasítottak ki, ami átlagosan napi 30 főt jelent.