A „nagy egyesülés” (Erdély és a Román Királyság egyesülését kikiáltó 1918-as gyulafehérvári román nemzetgyűlés) centenáriuma alkalmából tartott díszgyűlést tegnap a román parlament, ahol Viorica Dancila miniszterelnök újfent garantáltnak nevezte a romániai nemzeti kisebbségek jogait. Dancila az 1918-as gyulafehérvári nyilatkozatot idézve a dokumentum harmadik – az együtt lakó népek számára teljes nemzeti szabadságot előirányzó – pontját említette, amelyet az erdélyi magyarság képviselői a száz éve beváltatlan autonómiaígéretként szoktak számonkérni Bukaresten.
– Minden népnek joga van a maga neveléséhez és kormányzásához saját anyanyelvén, saját közigazgatással, saját kebeléből választott egyének által. Minden nép az őt alkotó egyének számának arányában kap képviseleti jogot a törvényhozó testületekben és a kormányzati szervekben – idézte a távirati iroda a miniszterelnököt, aki szerint a ma is érvényes elv arra a jogra vonatkozik, hogy a kisebbségek használhassák anyanyelvüket az oktatásban, a közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban. Mint fogalmazott, utóbbit igazolja az is, hogy a parlamentben 18 nemzeti kisebbség képviselői és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) törvényhozói is jelen vannak.
– Az általam vezetett kormány nevében garantálom minden más etnikumú állampolgárnak, hogy a továbbiakban is minden jogot és tiszteletet megkapnak, függetlenül azoktól a provokáló nyilatkozatoktól, amelyeket egyes idegen hivatalosságok intéznek időnként Románia ellen. Bármilyen etnikumúak is lennének és bármilyen nyelvet is beszélnének, a román állampolgárok Romániához tartoznak, és nem kell megbélyegezni őket holmi külföldről érkező felelőtlen nyilatkozatok miatt – szögezte le Dancila.
Az RMDSZ nevében Novák Csaba Zoltán, Maros megyei szenátor szólalt fel, aki a többség és a kisebbség viszonyának rendezését szorgalmazta. Kijelentette: az elmúlt száz évben nem valósult meg a gyulafehérvári nyilatkozatba foglalt országmodell, továbbra sincs teljes egyenlőség a nemzetiségek között Romániában.
Klaus Johannis román államfő szintén kritikával illette a kormánytöbbséget, mondván, hogy az eltávolodik a Gyulafehérváron száz éve kijelölt szellemiségtől. Az MTI szerint azzal a szociálliberális kormánytöbbség és a jobboldali elnök, illetve ellenzék is egyetértett, hogy a nemzeti ügyekben olyan összefogásra lenne szükség, mint száz évvel ezelőtt, de a megosztottság okát mindkét fél a másik táborban kereste.