Ifj. Lomnici Zoltán egy érdekességre hívta fel a figyelmet, miszerint az olaszok is tisztában vannak azzal, ha megvalósulna az állandó elosztási mechanizmus, az Schengen végét jelentené és bár alapvetően euroszkeptikus olasz pártokról van szó, de azért az Unióból nem akarnak kilépni.
Az alkotmányjogász úgy véli, nagyon nehéz lesz az európai emberek egy részét benntartani az Unióban akkor, ha visszaállítják a határokat. Hozzátette: ha megnyirbálják az agrártámogatással kapcsolatos pénzeket, a nettó befizetők ténylegesen vesztesei lesznek az európai uniós tagságnak, és akkor ennek a föderalista államnak teljesen vége lesz.
Ferencz Orsolya hozzátette: a regnáló olasz kormány az elődeitől örökölte a jelenlegi helyzetet. Van egy akkut problémájuk, amelyet Magyarország még ideje korán elkerült, pl. a határkerítéssel – jegyezte meg az űrkutató.
Simon János politológus úgy fogalmazott:
az volt a startpisztoly eldördülése Brüsszelben, hogy a néppárti oldalon elkezdődött az EP-választási kampány, amelynek fő tematikája a migráció. Hozzátette: a migráció egy olyan törésvonal a két oldal között, amely lehetővé teszi, hogy az emberek tudjanak választani 2019-ben.
Simon János szerint ez az igazi tétje a jövő évnek.
Tóth Kriszta műsorvezető a politológus gondolatához kapcsolódva jelezte: Matteo Salvini pártja nem tagja az Európai Néppártnak.
Ifj. Lomnici Zoltán úgy látja, a II. világháború óta nem volt az Európai Unióban, olyan konfliktus helyzet, mint most. Óriási jelentősége lesz a 2019-es EP-választásoknak az alkotmányjogász megítélése szerint. Látni kell azt, hogy kik azok, akik a bevándorlás mellett illetve az ellen foglaltak állást. Előbbihez sorolta a Nemzetközi Valutaalapot (IMF), amely szerint Spanyolországnak 5,5 millió bevándorlót kellene befogadnia. Ez nem egy egyszerű javaslat, hanem üzenet, hogy az IMF a bevándorlás pártján van, hasonlóan az ENSZ-hez és Brüsszelhez
– fűzte hozzá.
Az alkotmányjogász szerint illúzió azt gondolni, hogy a 2019-es EP-választás után majd többségbe kerülnek az Európai Tanácsban a bevándorlás ellenes erők. Még akkor sem, ha a szeptember 9-i svéd választásokon a jobboldal győz – tette hozzá.
Állítása szerint a helyzet azért nagyon érdekes, mert bár még mindig sokkal komolyabb gazdasági háttérerők csoportosulnak a Macron-féle irányvonal, mint a Salvini-Orbán-V4-Ausztria-féle irányvonal mögött. Ennek ellenére az európai emberek többsége az utóbbi csoport mögött áll.
Ferencz Orsolya szerint meghasonlott a nyugati populáció, mert a saját kényelmi szempontjait előtérbe helyezve elvárja, hogy más végezze el helyette azt, amihez nem fűlik a foga, azt viszont már nehezményezi, hogy mindez együtt jár a megnövekedett társadalmi terhekkel is.
A teljes adás megtekinthető az ECHO televízió weboldalán.