A dpa német hírügynökség birtokába jutott dokumentumot Angela Merkel kancellár a berlini koalíciós partnerek részére állította össze, a migrációs csúcstalálkozó egyik eredményeként pedig 14 uniós tagállamot – köztük Magyarországot, Lengyelországot és Csehországot – nevez meg, ahova a Németországból kiutasítandó és máshol regisztrált menedékkérők a jövőben visszatérhetnek.
Orbán Viktor miniszterelnök a távirati iroda megkeresésére tagadta a Berlin és Budapest közötti egyezmény létét, egyúttal szokásos politikai kacsának nevezte Merkel szavait. Havasi Bertalan, a kormányfő sajtófőnöke leszögezte, a magyar migrációs álláspont 2015 óta változatlan, vagyis Magyarország területére egyetlen menedékkérő sem léphetett úgy, hogy előtte nem járt Görögország vagy más uniós tagállam területén. Tehát senki nem nálunk lépett először az Európai Unió területére – fogalmazott.
A lengyelek és a csehek szintén cáfolták a sajtóértesülést. „Csehország és Németország között semmiféle tárgyalás ez ügyben nem volt és kormányom nem is tervezi, hogy egy ilyen megállapodáshoz, amely az illegális bevándorlók rendszeres befogadását jelentené, csatlakozna” – közölte Andrej Babis cseh miniszterelnök. A varsói külügyminisztérium egy szóvivője úgy nyilatkozott: „Nincsenek semmilyen új megállapodások a menekültek visszafogadására az európai uniós országokból, ezt megerősítjük”. A Reuters hírügynökség információi szerint a migránsok visszafogadására hajlandó államok listáján többek között Franciaország, Svédország, Belgium és Hollandia is szerepel.
A megszellőztetett tájékoztató alapján Merkel Görögországgal és Spanyolországgal is egyezséget hozhatott tető alá, amely értelmében Berlin hajlandó azoknak a görög és spanyol földön rekedt migránsoknak a befogadására, akiknek a családtagjai már Németországban élnek. Cserébe a szóban forgó határországok átvesznek majd a németektől meghatározott számú olyan bevándorlót, akik nem jogosultak nemzetközi védelemre. Azok, akik nem esnek a spanyol–görög megállapodás hatálya alá, illetve azok a másutt már regisztrált menedékkérők, akik a zöldhatáron próbálnak Németországba jutni, nagy gyűjtőtáborokba kerülnek – olvasható a dokumentumban, amely azt is rögzíti: a kétoldalú megállapodások függetlenek az EU-csúcson elfogatott vállalástól, miszerint a schengeni övezetbe érkezőket csak önkéntes alapon lehet szétosztani a tagállamok között.
A német kormány tegnapi lapzártánkig csak a cseh cáfolatra reagált. – A cseh fél kifejezte hajlandóságát arra, hogy megállapodást kössön a migránsok visszaküldését szolgáló együttműködés javításáról. Sajnálattal fogadtuk a Prágától kapott mai megjegyzéseket – mondta szombaton egy berlini szóvivő.
A kancellárhoz Észak-Afrikából is rossz hírek érkeztek: a hét végén Egyiptom, Algéria, Tunézia és Marokkó részéről is jelezték, hogy nem hajlandók az ország területén menekültközpontokat felállítani, annak ellenére, hogy az EU ezekben, a schengeni övezeten kívül eső államokban tartóztatná fel az illegális bevándorlókat.
Egy kairói kormányszóvivő szerint az uniós befogadóközpontok Egyiptomban való felhúzása ellentétes az ország alkotmányával.
Magyar siker
A visegrádi négyek a soros elnökségét betöltő Magyarország miniszterelnökének vezetésével komoly sikert értek el azzal, hogy az EU-csúcson elfogadott határozat már teljesen más értelmezési keretben foglalkozik a migrációra adandó válaszokkal, mint az elmúlt három évben – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tegnap a Kossuth rádióban. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy a migrációt kiváltó okok egyáltalán nem szűntek meg – mondta a tárcavezető, hozzátéve: a migrációs folyamatok zajlanak, a nyugat-balkáni útvonalon egyre többen érkeznek, a nem kormányzati szervezetek továbbra is szervezik a bevándorlást, együttműködve az embercsempészekkel. (MTI)