Divide et impera!, azaz oszd meg és uralkodj! – a kulisszák mögött ezt a politikát készíti elő az Európai Bizottság a visegrádi négyek leszerelésére a Politico brüsszeli hírportál értesülései szerint. Ha Brüsszel sikerrel jár, a taktika még jobban elszigeteli Magyarországot és Lengyelországot, amelyet Nyugat-Európa politikai elitjének nagy része így is páriaállamnak tart, írta az online újság.
A bennfentes brüsszeli információ szerint a bizottság Prága és Pozsony tudomására hozta: nem igazán érdekük, hogy Budapest és Varsó mellett sorakozzanak fel.
A megosztási kísérlet háttere, hogy egyre élesednek az EU költségvetési vitái a 2021–27-es hétéves keretperiódusra. Nagy-Britannia a brexit miatt jövőre kiesik a sorból, a nettó befizető országok kisebb összeggel akarnak hozzájárulni, a nettó haszonélvező országoknak pedig – így a közép-európaiaknak – kevesebb pénzzel kell majd beérniük. Brüsszel várakozásai szerint tehát marakodni fognak majd a koncon, de a Nézőpont Intézet lapunknak nyilatkozó szakértője szerint nem lesz sikeres a próbálkozásuk.
– Ahogy a korábbi megosztási kísérlet sem volt eredményes, a mostani sem kecsegtet túl sok sikerrel. A Macron–Merkel-tengely politikai egyetértés hiányában nem lesz képes pénzügyi eszközökkel megosztani az egyre nagyobb támogatottsággal bíró V4-álláspontot
– állítja Tóth Erik.
A kutató megkeresésünkre elmondta: június 21-én a V4-csoport Ausztriával kiegészülve Budapesten tart tanácskozást, hogy főként európai uniós kérdésekben egyeztessenek.
– A visegrádi együttműködés sikeressége és egyre növekvő politikai súlya lépéskényszerbe hozta az EU-t mélyíteni, a nemzetállami együttműködést háttérbe szorítani kívánó politikai erőket. Az illegális bevándorlás kötelező betelepítési kvótákkal történő kezelését azonban nemcsak a V4-államok, de más tagországok is elutasíthatják a jövőben.
– Brüsszel korábban is megpróbálta már rábírni a migráció kezelésében velük egyet nem értő tagállamokat álláspontjuk megváltoztatására. Akkor a költségvetési források kiosztásának módját egy, az ő általuk meghatározott, hanyag módon összeállított jogállamiság-definícióval akarták szüneteltetni a számukra problémás tagországokban, Lengyelországban és Magyarországon. Ezúttal pedig nettó befizetői státussal fenyegetik a V4-országok egy részét annak érdekében, hogy a migrációs helyzet kezelésében kialakított álláspontjukat feladják – fogalmazott a Magyar Időknek a kutató.
A Politico is felveti annak a lehetőségét: a visegrádi csoport egyes részeinek nyugatosodása ellenére visszaüthet az Európai Bizottság keménykedése, különösen, ha a „populista elemek” sikerrel pozicionálják Brüsszel lépéséit úgy, hogy egy szélesebb stratégia keretében rá akarja kényszeríteni akaratát a közép-európai térségre.
Ez megtörtént a migrációs ügyben is – emlékeztet a Politico –, ami lehetetlenné tette a kompromisszumot. Milan Nic, a Német Külkapcsolati Tanács térségünkkel foglalkozó főmunkatársa szerint az EU kudarca, hogy nem tanult ebből a hibából, egy alapvető kérdésre világít rá: „Nem értik a kelet-európaiakat.”
Mindamellett a V4-ek egyes befolyásos politikusai sem feltétlenül biztosak abban, hogy elég erős a négyes csoport kohéziója.
– A V4-nek sajnos nincs elég bátorsága, ereje és elkötelezettsége közös független álláspont kialakításához a nagy geopolitikai kérdésekben. A migrációs válság idején ugyan sikerült a határozott közös álláspont formálása és képviselete, de sem azelőtt, sem azóta nem történt ez meg – mondta Václav Klaus korábbi, euroszkeptikus cseh elnök.
Úgy vélte, van ugyanakkor egy közepes méretű ország, amely korábban passzívan nézte a geopolitikai folyamatokat, de most aktívan részt akar venni az alakításukban: ez Magyarország. Klaus szerint jó lenne azt mondani: a V4 új válaszokat keres korunk kihívásaira, de ez nem igaz. Mint mondta, saját hazája manapság „nem keres semmit”, nincs megfelelő politikai vezetése, és Szlovákiában is hasonló a helyzet, amióta nem Robert Fico vezeti a kormányt.