Vizsgálatot szorgalmaz egy jobboldali brit kutatóintézet, miután saját maga arra a következtetésre jutott, hogy Szaúd-Arábia és a Perzsa-öböl menti országok az Egyesült Királyságban bujkáló szélsőségesek legfőbb külföldi támogatói.
A Henry Jackson Society nevű külpolitikai agytröszt szerint „világos és egyre erősebb” bizonyíték van arra, hogy a külföldi pénzek iszlamista szervezetek, gyűlöletbeszédet terjesztő hitszónokok és dzsihadista csoportok zsebeiben landolnak.
A brit feketelista élén Szaúd-Arábia szerepel. A kutatók állítják: Rijád – annak ellenére, hogy a szigetország szoros szövetségese – több olyan alapítványt is működtet, amely érdekelt a vahabita ideológia exportjában. Szaúd-Arábiában a szunnita iszlám vahabita irányzata az uralkodó, amelynek tanai a konzervatív, idegen elemektől megtisztított iszlámot hirdetik. A Henry Jackson Society nem csak a szaúdiakra mutogat: szerintük Irán és a többi Öböl-állam is felelős a brit szélsőségesek pénzeléséért.
Rijád londoni nagykövetsége szerdán közleményben reagált a vádakra. Mint írják, semmilyen hiteles bizonyíték nem támasztja alá az elemzőközpont állításait, az Öböl menti királyság pedig már többször áldozatul esett terrorszervezetek támadásainak.
– Nem tűrjük el, és nem fogjuk eltűrni erőszakos szélsőségesek tetteit és ideológiáját, és nem nyugszunk, míg ezeket a deviánsokat és szervezeteiket meg nem semmisítjük – idézi a távirati iroda a diplomáciai képviseletet.
Az Egyesült Királyságban működő dzsihadista csoportok alapos átvilágítását még David Cameron előző miniszterelnök kezdeményezte 2015-ben. A BBC biztonságpolitikai szakértőkre hivatkozva arról számolt be, hogy a kormányzati jelentés nagyjából elkészült, és jelenleg is Theresa May miniszterelnök asztalán hever, ugyanakkor nagy a valószínűsége, hogy sosem hozzák nyilvánosságra.
A csatorna szerint a dokumentum tartalma ugyanis kínos lehet a szaúdiakkal meglehetősen jó kapcsolatot ápoló May-kormányra nézve. A The Guardian ezzel párhuzamosan arról ír, hogy egyedül a miniszterelnök asszonynak áll jogában nyilvánosságra hozni a jelentést. A brit ellenzék máris nyomás alá helyezte Mayt, akinek a hallgatása a közelmúlt iszlamista merényleteinek fényében meglehetősen kínos. – A londoni és manchesteri támadások után jogunkban áll kérdezni az iszlamista radikalizációról, amelyhez nyilvánvalóan pénz is kell – idézi a brit Zöldek egy politikusát a The Guardian.
Theresa Maynek a brexit elindítása utáni első útja épp Rijádba vezetett. A konzervatív kormányfő már akkor rengeteg kritikát kapott, hiszen London meglehetősen aktív hadi kereskedelmet folytat az Öböl-állammal. A bírálók szerint a brit fegyverek java a jemeni polgárháborúban, ártatlanokkal szemben kerül bevetésre.
A londoni kormány ezzel szemben azzal védekezik, hogy a szigetország a háborús Jemen egyik legfontosabb humanitárius donora.
Népszerű a csonkítás
Az utóbbi egy évben közel hatezer újabb, nők körében elkövetett körülmetéléses eset vált ismertté, derült ki a brit állami egészségügyi szolgálat adataiból. A nemi csonkítást több mint száz alkalommal 16 év alatti lányokon hajtották végre, míg a beavatkozáson átesett hölgyek közel fele a fővárosban Londonban él. Az illegális gyakorlat ugyanakkor kevés britet érint: a megcsonkítottak harmada Szomáliából származik, és az 5391 körülmetélt nőből mindössze 112-en születtek a szigetországban. A női nemi szervek rituális eltávolítása elsősorban az afrikai országokban jellemző, ahol az erkölcsösség és tisztaság elnyerését tulajdonítják a beavatkozásnak.