Az Európai Központi Bank (EKB) azonnali hatállyal befagyasztotta a lett ABLV bank kifizetéseit. Az EKB azzal indokolta a fizetési moratóriumot, hogy jelentősen romlott az ország harmadik legnagyobb bankjának pénzügyi helyzete, amióta az amerikai pénzügyminisztérium a múlt héten pénzmosással vádolta meg a pénzintézetet.
A gyanú szerint az ABLV közreműködött abban, hogy ügyfelei kijátsszák az ENSZ Észak-Korea elleni szankcióit, továbbá kapcsolata van Észak-Korea fegyverfejlesztési programjával. A tranzakcióban részt vevő tisztviselőket megvesztegették, hogy hallgassanak az ügyről. „Az ABLV üzleti tevékenysége fő oszlopaként intézményesítette a pénzmosást” – áll a washingtoni pénzügyminisztérium pénzügyi bűnüldöző részlegének közleményében. Az EKB először élt a 2014-ben ráruházott euróövezeti bankfelügyeleti jogával.
Az ABLV mérlegfőösszege a múlt év utolsó negyedében mintegy 3,6 milliárd euró volt. A lett bankfelügyelet a múlt hét végén kibocsátott közleményében még azt állította, hogy a bank tőke- és likviditási helyzete jó. A pénzintézet közölte, az amerikai vádak alaptalan és félrevezető információkon alapulnak.
Az ABLV esete néhány napon belül már a második botrány a lett bankrendszerben. A lett korrupció elleni hivatal (KNAB) ugyanis szombaton őrizetbe vette Ilmars Rimsevicset, a lett központi bank kormányzóját, aki nem mellékesen az EKB kormányzótanácsának is tagja. Rimsevics 2001 óta áll a központi bank élén.
A BNS balti hírügynökség úgy tudja, a KNAB emberei hét órán át hallgatták ki a kormányzót, valamint az irodájában és az otthonában is házkutatást tartottak. Raimonds Vejonis lett elnök a Twitter közösségi oldalon tudatta, hogy a bankszektorban kialakult helyzet miatt összehívja a nemzetbiztonsági tanácsot.
Egyidejűleg Maris Kucinskis miniszterelnök közleményében igyekezett mindenkit megnyugtatni, hogy a jegybankelnök őrizetbe vétele semmilyen kockázatot nem jelent az ország pénzügyi stabilitására nézve. A kormányfő mindenesetre hozzátette: „Nem tudom elképzelni, hogy egy jegybanki kormányzó, akit ilyen súlyos vádakkal vettek őrizetbe, tovább dolgozhasson.”
Azonban a lett központi bankot vezetőjének őrizetbe vétele sem akadályozta meg abban, hogy 97,5 millió euróval kisegítse az ABLV-t átmeneti likviditási zavarából. A bank – amely eredetileg 480 millió eurót kért a „technikai nehézségek” áthidalására – közölte, bőséges fedezettel rendelkezik, s szó sincs arról, hogy a megmentését kérné.