„Ez megalapozatlan. Az elnök lányunokája, Celeste keresztelőjével, nem pedig külföldi kormányok megbuktatásával van elfoglalva” – közölte az újságírókkal a hivatal egy meg nem nevezett forrása.
Maduro helyi idő szerint szombaton éppen beszédet tartott a Nemzetőrség (GNB) fennállásának 81. évfordulója alkalmából tartott rendezvényen, amikor a dróntámadás bekövetkezett. Tarek William Saab venezuelai főügyész szerint a merényletkísérlet nem csak Maduro, hanem a katonai vezetők ellen is irányult, akik a venezuelai államfő mögött álltak a pódiumon.
Jorge Rodrígez venezuelai tájékoztatási miniszter szerint a támadást robbanószerekkel felszerelt drónokkal hajtották végre. Az elnöknek nem esett baja, ugyanakkor a GNB 7 katonája megsebesült, őket kórházba szállították – tette hozzá. Hírügynökségek szerint nincsenek válságos állapotban.
A Reuters hírügynökség először arról adott hírt, hogy a venezuelai államfő beszédét közvetítő rádió- és televízióadást egyik pillanatról a másikra megszakították, de előtte a képernyőn még látni lehetett, hogy az alakzatban felsorakozott katonák egy része futni kezdett, a pódiumon pedig többen, köztük az elnök riadtan nézett felfelé.
A venezuelai államfő kijelentette, hogy a venezuelai jobboldal és a kolumbiai elnök áll a merénylet mögött.
„Rekordidő alatt tisztáztuk a helyzetet, egy merényletkíséretről van szó ellenem, ma meg akartak ölni, és nincs kétségem afelől, hogy minden a venezuelai jobb-, a kolumbiai szélsőjobboldallal szövetkezett (venezuelai) szélsőjobboldalra utal, és hogy Juan Manuel Santos neve áll e merénylet mögött, nincsenek kétségeim” – mondta Maduro az incidens után három órával tartott beszédében.
Ezzel szemben a magát „Katonák Kendőkben Nemzeti Mozgalom” nevező csoport Twitter-bejegyzésében azt állította, hogy tagjai állnak a merényletkísérlet mögött. „A Főnix hadművelet célja az volt, hogy két, C4 típusú robbanószerrel felszerelt drónt reptessünk az elnöki páholy felé, az elnöki díszőrség mesterlövészei azonban lelőtték a drónokat, mielőtt célba értek volna. Megmutattuk, hogy sebezhetőek, ma nem sikerült, de csak idő kérdése” – írták.
Venezuela több mint két éve súlyos gazdasági és politikai válsággal küzd. A hatalmas olajkészletekkel rendelkező, de szinte semmi mást nem exportáló ország gazdasága az olajár esése miatt gyakorlatilag összeomlott. A jobboldali ellenzék elsöprő többséget szerzett a legutóbbi választásokon, Maduro azonban válaszul szinte teljesen felszámolta a népképviseletet, augusztusban pedig úgynevezett alkotmányozó nemzetgyűlést választottak, amelyet a nemzetközi
Maduro elnöki tisztségét ugyanakkor további hat évre megerősítették a május 20-án rendezett választásokon. A nemzetközi közösség bírálta a szavazás lebonyolítását, az ellenzéki jelöltek pedig a választókra gyakorolt nyomás miatt illegitimnek nevezték a voksolást és a választás megismétlését követelték.