Történelmi közlemény jelent meg péntek reggel a baszk napilapokban, amelyben a Baszk Haza és Szabadság (ETA) nevű terrorszervezet új hangnemet ütött meg. „Rengeteg fájdalmat és helyrehozhatatlan sérülést okoztunk.
Szeretnénk tisztelettel adózni a halottak, sérültek és áldozatok előtt. Igazán sajnáljuk” – írta a terrorszervezet a közleményében az elmúlt évtizedek fegyveres akcióira utalva. „Mindezektől a személyektől és családjaiktól bocsánatot kérünk. Bárcsak semmi sem történt volna meg mindebből, bárcsak a szabadság és a béke már régen meggyökerezett volna Baszkföldön” – fogalmazott az ETA.
A bocsánatkérő levél azt követően jelent meg, hogy a szervezet a napokban bejelentette, május első hétvégéjén véglegesen feloszlatja magát. Tavaly áprilisban már felhagyott a fegyverkezéssel, és átadta titkos fegyverraktárainak pontos címét a hatóságoknak.
„A szervezet nem kért semmit cserébe” – jelezte akkor a spanyol vezetés. Az egykor harcos szeparatista szervezet az utóbbi években jelentősen meggyengült, miután a spanyol és francia rendőrség több száz tagját, illetve vezetőit is letartóztatta.
Az ETA feloszlása pontot tesz a több mint ötven éve jelen lévő feszültségre Baszkföldön. A szervezet 1959-ben jött létre Francisco Franco diktatúrájának csúcspontján Baszkföld szabadságának céljával, és azóta rengeteg merénylet és fegyveres összecsapás kötődött a nevéhez. „A baszk egyáltalán nem egyenlő a spanyollal. Saját nyelvünk van, saját kultúránk, ám ezek használatát a Franco-diktatúra alatt betiltották. Rengeteg embert börtönbe zártak, sokakat megkínoztak a politikai nézeteik miatt” – fogalmazott Alfredo Moralez, egy Argentínába menekült baszk nemzeti érzelmű férfi. „Az ETA a baszk nép függetlenségének létrehozásáért küzdött. De a forradalmárokat terroristának bélyegezték” – tette hozzá az idős férfi.
Az ETA akciói során az elmúlt évtizedekben több mint 800 ember vesztette életét, többnyire a spanyol rendőrség tagjai, illetve a függetlenséget ellenző politikusok. A szervezetnek eleinte komoly támogatottsága volt, de a diktatúra utáni akciói miatt egyre vesztett népszerűségéből. Az igazi fordulatot a szervezet sorsában az jelentette, amikor 1997-ben foglyul ejtettek egy 29 éves városi tanácsost, Miguel Angel Blancót.
A szervezet a tanácsos életével fenyegetve követelte közel ötszáz letartóztatott ETA-tagnak a szabadon engedését. A hatóságok azonban nem engedtek a zsarolásnak, és másnap holtan találtak rá Blancóra. A gyilkosságot követően ezrek vonultak utcára az ETA erőszakos tevékenységének beszüntetését követelve.
A 2,2 millió főt számláló baszk tartomány egyébként jelentős autonómiát élvez Spanyolországon belül: saját parlamenttel, rendőrséggel bír, az oktatás felett rendelkezik és saját adókat vethet ki. Ennek ellenére Katalónia függetlenségi törekvései láttán az elmúlt években Baszkföldön is újra fellángolt a nemzeti öntudat.
Nem véletlen, hogy Madrid attól tart, Barcelona lavinát indíthat el, hiszen a katalánok elszakadása után Baszkföld, Galícia és Andalúzia következhet.