A szíriai háború során több alkalommal felmerült, hogy valamely harcoló fél vegyi fegyvert használt egy támadás során. A jelenlegi nyugati beavatkozás indokaként is az állítólag április 7-én történt dúmai esetet hozzák fel, amelyet azonban a damaszkuszi kormány nem ismer el.
A vegyi támadások jellemzője, hogy az előidéző fél azt soha nem ismeri el, mivel ellentétes a háborúk nemzetközi szabályaival, ugyanakkor kiváló ürügyet jelentenek a beavatkozásra, ha megtörténik, mivel szinte soha nem sikerül minden kétséget kizáróan bebizonyítani, hogy ki a felelős a szörnyűségért. A vegyi anyagokkal való támadást azért is nehéz igazolni, mert az eseteket bejelentő kormány minden esetben érdekelt a hadszíntéren, így könnyen lehet, hogy a háborús propaganda része a vád, amelyből semmi sem igaz, persze az is könnyen elképzelhető, hogy igaza van a vádlónak.
További nehézséget okoz a bizonyítás során, hogy a háború nem áll le, így a szakértők nem tudják meglátogatni azonnal a támadás helyszínét, az érdekeltek pedig igyekeznek a saját verziójukat igazoló helyzetet teremteni, mire jóval az események után megjönnek az ENSZ képviselői. Mivel az ENSZ embereit se feltétlenül fogadják el minden oldalról függetlenként egy konfliktus során, nehéz helyzetben vannak azok a vegyészek, akik mintákat vesznek egy állítólagos támadást követően, s roppant óvatosan igyekeznek fogalmazni minden esetben, amelyet pedig mindenki úgy értelmez, ahogy akar.
Az április 7-i támadásról se lehet természetesen teljes körű vizsgálat, ha pedig klórgázzal hajtották végre az akciót, annak felderítése rendkívül nehéz.
Ha szarinra utaló jeleket találnak, az – minthogy mesterséges harci gázról van szó – már közelebb hozza a felelős kiderítését, ám ekkor is könnyen mondhatja a szíriai kormány, hogy az ellenzéki csoportok, terroristák így próbálják befeketíteni ellenségüket.
A vegyi fegyverek száz éve
A vegyi anyagok használata fegyverként gyakorlatilag minden hadseregben bevett szokás. A nemzetközi egyezmények a különböző anyagok tiltása kapcsán legtöbbször nem tudják megállítani az újabb fejlesztések bevetését.1915. április 22., Ypern, Belgium. A német hadsereg elsőként használt az első világháborúban klórgázt. A mintegy ezer ember halálával végződő akció hatására a többi hadsereg is mérges gázok kifejlesztésébe kezdtek.
1915. április 22., Ypern, Belgium. A német hadsereg elsőként használt az első világháborúban klórgázt. A mintegy ezer ember halálával végződő akció hatására a többi hadsereg is mérges gázok kifejlesztésébe kezdtek.
1925. A genfi egyezményben megtiltják a vegyi fegyverek bevetését, de gyártásukat, felhalmozásukat és kifejlesztésüket nem.
1967. január 5. Kitáf, Észak-Jemen. Egyiptom állítólagos támadásában legalább 140-en meghaltak, de Kairó azt állította, az USA és Nagy-Britannia vádaskodik ellene. Az ENSZ elutasította a nemzetközi vizsgálatot.
1988. március 16. Halabzsa, Irak. A kurd falut feltehetően az iraki hadsereg támadta meg, az áldozatok túlnyomó többsége civil volt, számukat 3200-5000 főre becsülik, ez a leghalálosabb vegyi támadás az emberiség történelmében.
1997. Életbe lép a vegyi fegyverek fejlesztését, gyártását és felhalmozását tiltó nemzetközi egyezmény. 192 ország írta alá a szerződést, Izrael aláírta, de nem ratifikálta, Egyiptom, Észak-Korea és Dél-Szudán alá sem írta. A szabályozás szerint a bejelentett vegyi fegyvereket el kell pusztítani, a fegyverek 96 százalékát meg is semmisítették. A klórgázt annak kiterjedt békés célú használata miatt nem tekintik vegyi fegyvernek, ahogy a fehér foszfor is használható, ha annak nem mérgező tulajdonságát helyezik előtérbe.
2004. november, Fallúdzsa, Irak. A második fallúdzsai csatában az USA fehér foszfort használ lövedékeiben, amelyek nagy füstöt képeznek, egyben vízzel elolthatatlan égést okoznak az emberi bőrön. Az amerikaiak közlik: a fehér foszfor nem vegyi fegyver, hanem rejtőzködést segítő eszköz.
2006. július, Libanon. Izrael a gyanú szerint fehér foszforos aknákat használ a civil lakosság ellen a háborúban. Izrael tagadja, hogy bármilyen nemzetközi egyezményt megsértett volna akciójával.
2013. augusztus 21. Gáztámadás Gúta településen. A szarin nevű mérges gázt használó rakéták becsapódását követően legalább 270 ember meghalt. Az ellenzék szerint a szíriai kormány a felelős, míg a kormány szerint a lázadók, akik így próbálják ellene hangolni a közvéleményt.