Bizalmatlansági szavazást kezdeményezett csütörtökön Theresa May miniszterelnök ellen a kormányzó brit Konzervatív Párt keményvonalas brexitpárti frakciócsoportjának vezetője. Jacob Rees-Mogg, a konzervatívok alsóházi frakcióján belül létrejött erőteljesen EU-szkeptikus kampánycsoport frontembere sajtóértekezleten jelentette be, hogy továbbította a szavazást kezdeményező levelét a frakció illetékes bizottságának elnökéhez. Rees-Mogg bejelentése önmagában jelképes jelentőségű, mivel a párt szabályai szerint bizalmatlansági szavazás kiírásához az szükséges, hogy a tory frakció legalább 15 százaléka – a jelenlegi létszám alapján 48 képviselő – csatlakozzon a kezdeményezéshez – írja az MTI.
A brit miniszterelnök szerint ugyanakkor csak a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszeréről szóló jelenlegi megállapodástervezettel képzelhető el az Egyesült Királyság zökkenőmentes kilépése az Európai Unióból. Theresa May csütörtökön tájékoztatta a londoni alsóház képviselőit a tervezetről, majd kijelentette, hogy a dokumentum elfogadásával szemben csak két egyéb választási lehetőség létezik: a megállapodás nélküli kilépés vagy az, hogy az Egyesült Királyság ki sem lép az EU-ból. May parlamenti felszólalása előtt nem sokkal bejelentette lemondását Dominic Raab, aki eddig a brexitfolyamatot irányító brit minisztériumot vezette. Lépését azzal indokolta, hogy nem tudja jó lelkiismerettel támogatni a kormány által előző este jóváhagyott megállapodástervezetet.
Ugyancsak csütörtökön lemondott Esther McVey munka- és nyugdíjügyi miniszter is, hasonló indokkal. Dominc Raab személyében nem egészen fél éven belül a második miniszter távozik a brexitügyi tárca éléről. Elődje, David Davis július 9-én mondott le azzal az indokkal, hogy véleménye szerint a kormány brexitpolitikájának iránya és taktikája miatt mind kevésbé valószínű a brit EU-tagságról 2016-ban tartott – a kilépést pártolók szűk győzelmével végződött – népszavazás döntésének maradéktalan végrehajtása. May ugyanakkor alsóházi tájékoztatójában kijelentette: a megállapodástervezet még nem végleges.
A bírálók egyik fő kifogása az, hogy e megoldás végdátum nélkül lépne életbe. Theresa May azonban tegnapi alsóházi felszólalásában kijelentette: az átmeneti közös vámszabályozási keretrendszer csak pótmegoldás, amelyet valójában sem London, sem az EU nem akar használni. May szerint egy olyan „biztosítási kötvényről” van szó, amelyet a két fél arra az esetre kötött, ha az új kétoldalú kereskedelmi viszonyrendszer a brexit utáni átmeneti időszak végéig nem öltene végleges formát.
Rendkívüli EU-csúcs
Rendkívüli csúcsértekezletet tartanak november 25-én az Egyesült Királyság uniós kilépésének feltételrendszeréről tervezett megállapodás megkötése érdekében
– jelentette be Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke Brüsszelben. Az Európai Bizottság és Michel Barnier uniós brexitügyi főtárgyaló is arról számolt be az előző este, hogy döntő előrelépés történt a találkozó összehívásához, miután sikerült „technikai szinten” elfogadni a kiválási szerződés tervezetét, és ezt a brit kormány is jóváhagyta. Tusk közölte: a szöveget az elkövetkező napokban értékelik a bennmaradó tagállamok kormányai, s amennyiben a felek mindegyike elfogadhatónak tartja, és semmi rendkívüli nem történik, akkor jövő vasárnap soron kívüli EU-csúcsot rendeznek Brüsszelben az egyezmény véglegesítése és megkötése érdekében. A távirati iroda szerint hozzátette: a huszonheteknek a kiválási szerződés jóváhagyása mellett a hét végéig meg kell határozniuk az Európai Bizottság tárgyalási mandátumát a jövőbeli EU–brit kapcsolatokról szóló politikai nyilatkozat véglegesítéséhez. A brüsszeli testület ezt keddre le akarja zárni, a tagállamoknak pedig ezután még lenne negyvennyolc órájuk azt értékelni. Michel Barnier azon véleményének adott hangot, hogy tisztességes és kiegyensúlyozott megállapodás született, amely figyelembe veszi a brit kormány álláspontját is, és lefekteti egy új, ambiciózus partnerség alapjait.