Az idézésben azt kéri a bíróság Soros Györgytől, hogy szolgáljon válasszal a felperes részére (a csatolt keresetlevélhez kapcsolódóan) vagy pedig intézzen beadványt (angolul motion) a bírósághoz a szövetségi polgári jogi eljárás szabályainak megfelelően. Ehhez megadják neki a felperes ügyvédjének elérhetőségét. Ha nem válaszolna, Soros – alapértelmezésénél fogva – döntésre számíthat majd a keresetben elvárt (kért) segítség elmulasztása miatt.
A felperes Gary John Byrne korábbi titkosszolgálati ügynök, aki csalás és zsarolás miatt perelt, az ügy alperese a Clinton Alapítvány, valamint számos Clinton-kötődésű személy és szervezet. llyen alperes például a republikánus elnökjelöltek politikai megsemmisítésére szakosodott American Bridge 21st Century nevű szervezet (ún. szuper PAC), amelynek Mitt Romney korábbi republikánus elnökjelöltről (2012) szóló dossziéja 2500 oldal hosszú volt.
A sztahanovi alapvetésű szervezet félszáz „nyomozót” (tracker) foglalkoztat Amerika-szerte a republikánus politikai jelöltek állandó követésére és szemmel tartására. Ami az egész Clinton-hálózat működését illeti, a konzervatív ellenfeleket érintő nyomásgyakorlás és zsarolás (akár titkosszolgálati információk megszerzésével) a legmagasabb szintekről is történhetett a Clinton-érában.
Soros György Clintonék családi alapítványának egyik legbőkezűbb támogatója volt, és a WikiLeaks által megszerzett dokumentumok alapján Soros maga, illetve Soros közeli munkatársai napi szintű és szoros kapcsolatban álltak a Hillary Clinton vezette külügyminisztériummal, és az elmúlt évtizedek homályos üzleti összefonódásai miatt is, a Clinton Alapítvány csalási és zsarolási ügyében könnyen képbe kerülhetett a hálózatot részben maga is pénzelő amerikai milliárdos.
Az eredeti cikket IDE KATTINTVA tekinthetik meg.