Az isztambuli egyezmény ratifikálására szólította fel hétfőn az Európai Parlament és az Európai Bizottság azt a tizenegy tagállamot, amely bár aláírta, a törvényhozással még nem szavaztatta meg a dokumentumot.
A nők védelmét célzó egyezmény körüli vita azt követően izzott fel az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén, hogy az Európai Unió soros elnökségét betöltő Bulgária múlt héten visszavonta ratifikálási szándékát. Ezt követően hétfőn nem jelentek meg az ezt érintő uniós vitán a bolgár európai parlamenti képviselők. Bulgáriában ugyanis komoly vitát generált a dokumentum kérdése.
Bojko Boriszov bolgár kormányfő januárban kénytelen volt elnapolni a ratifikációt érintő parlamenti vitát az egyházi szervezetek, az ellenzék és a kormány néhány tagjának heves ellenállása miatt. Sokan úgy vélik ugyanis, hogy az isztambuli egyezmény burkoltan megpróbál jogokat adni a homoszexuálisoknak, a transzneműeknek, bevezetné a harmadik nemet és megteremti a lehetőséget az egyneműek házasságára.
Az Európa Tanács 2011-ben elfogadott konvenciója elsősorban az erőszakot elszenvedő nők védelmében lép fel, de a „biológiai nemek” helyett a „társadalmi nemek” létezését is rögzíti. A szerződést az Európa Tanács 47 tagállama közül összesen 45 írta alá, Azerbajdzsán és Oroszország jelentettek kivételt.
Az aláíró tagállamok közül azonban mind-össze 28 ratifikálta a mai napig, többek között Nagy-Britannia is hezitál a kérdésben. – Kristálytiszta, hogy a dokumentumban ideológiai állásfoglalás található a genderkérdést illetően – közölte az egyetlen megjelenő bolgár képviselő, Angel Dzsambazki Strasbourgban. – Ezeket az elemeket el kell távolítani a szerződésből, ezt követően senki nem fogja ellenezni azt – emelte ki.
Bulgária álláspontját Magyarország mellett Szlovákia is támogatja. – Az isztambuli egyezményből minden olyan passzust készek vagyunk a magyar jog részévé tenni, amely a nőkkel szembeni erőszak megakadályozását szolgálja, sőt a dokumentum tartalmának kétharmada már ma is része a magyar jogrendnek. Az egyezmény azonban azt is rögzíti, hogy nem biológiai nemek, hanem társadalmi nemek vannak, márpedig a Fidesz értékvilága ezzel kibékíthetetlenül szemben áll – mondta korábban Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője.
– Soha nem adok engedélyt arra, hogy a szlovák kormány ratifikálja az isztambuli egyezményt, amíg azt nem hozzák teljes összhangba a szlovák alkotmánnyal. E szerint a házasság egy férfi és egy nő köteléke – ezt Robert Fico szlovák kormányfő mondta korábban az üggyel kapcsolatban. A kérdés Horvátországban is vitát generált, ám ott végül a másik irányba billent a mérleg. A horvát kormány március 8-án, a nemzetközi nőnapon jelentette be, hogy hamarosan a parlament napirendjére tűzi a ratifikációs szavazást.
Andrej Plenkovic miniszterelnök elmondta, a kormánypárt elnökségi ülésén már megvitatták az egyezményt, és a résztvevők többsége nem talált benne semmi olyat, ami a genderelméletre utalna. Tegnap az ellenzéki szociáldemokrata párt politikusa, Arsen Bauk is jelezte, a kialakult vita miatt „itt az ideje jogi szempontból elemezni a ratifikáció kérdését”. Felhívta a figyelmet: az isztambuli egyezmény egyenlőséget és genderkérdést érintő részei megegyeznek a horvát jogrendszerben megfogalmazott alapelvekkel, így nem látja akadályát a ratifikálásnak.
Az Európai Bizottság alelnöke, Andrus Ansip hétfőn igyekezett védelmébe venni az egyezményt. Kiemelte, hogy a dokumentumnak nincs rejtett része, és célja a nők elleni erőszak visszaszorítása. Reagált azokra a bolgár felvetésekre is, melyek szerint az egyezmény „Bulgáriát iráni transzvesztiták befogadására kényszerítené”.
– Sehol nem tartalmazza a szöveg, hogy új menekültstátusokat kell felállítani a transznemű, a hermafrodita vagy bármely csoportok számára – emelte ki. – Bulgária visszalépése egy kegyetlen, frontális, szexista és homofób támadás a nők és az LGBT-csoportok ellen – közölte Malin Björk svéd európai parlamenti képviselő is hétfőn.
A politikus nehezményezte, hogy senki nem jelent meg a soros elnökséget betöltő bolgár kormányból, hogy tisztázza a kérdést.