Az idei évre szóló olasz „népköltségvetés” most jóváhagyott két reformeleme a szegényeknek nyújtandó jövedelem-kiegészítés és a nyugdíjkorhatár leszállítása. A jobboldali Ligából és az elitellenes Öt Csillag Mozgalomból (M5S) álló római kormánykoalíció annak ellenére döntött a választási ígéreteket beteljesítő változtatás mellett, hogy Brüsszel nem nézi jó szemmel a hasonló, „populista” akciókat, és emiatt Olaszország eredeti költségvetése módosítására is kényszerült.
– A kormány büszke erre a két intézkedésre – jelentette ki Giuseppe Conte miniszterelnök a kormányülést követő sajtótájékoztatón. – Ez a kormány tartja a szavát – tette hozzá. A törvénytervezetet a parlamentnek két hónapon belül kell elfogadnia, de várhatóan ez minden gond nélkül menni fog, latolgatja az esélyeket a The Local hírportál olasz kiadása.
Az egyébként euroszkeptikus kabinet teljesen hátat fordított az Európai Unió által szorgalmazott megszorító politikának, nem utolsósorban azért, hogy elkerülje a Görögországban rendszeresen, Franciaországban pedig az utóbbi hónapokban zajló tüntetéseket. – Olaszországnak nemcsak a pénzügyi stabilitást kell szem előtt tartania, hanem a társadalmi stabilitást is. A megszorításról szóló receptek az elmúlt években csődöt mondtak – hangsúlyozta Conte.
Az olasz alapjövedelem – amelynek bevezetését az M5S már vagy tíz éve követeli – nevével ellentétben nem az a feltétel nélküli, alanyi jogon járó alapjövedelem lenne, mint amilyennel több országban is kísérleteznek. A szóban forgó juttatás kifejezetten csak a legszegényebbek keresetét egészíti majd ki, s kizárólag olasz állampolgárok kaphatják (illetve olyan külföldiek is, akik legalább tíz éve élnek olasz földön). Összege anyagi helyezettől függően alakul, például egy egyedülálló munkanélküli 780, a rászoruló családok pedig 1032 eurót kapnak havonta.
A munkanélkülieknek szakképzési tanfolyamokra kell majd beiratkozniuk, s el kell fogadniuk a felkínált munkát bárhol az országban. Mivel Itáliában az elmúlt tíz évben háromszorosára nőtt az abszolút szegénységben élők száma, nem csoda, ha az M5S választási ígérete népszerűvé vált. – E reform révén ötmillió, nehéz sorban élő olasz életkörülményei fognak javulni – jelentette ki Luigi Di Maio, az M5S vezetője, egyben miniszterelnök-helyettes.
A politikus kiemelte: a kifizetéseket kártyára kapják a jogosultak, s ez fellendíti majd a fogyasztást is – ugyanis, aki nem költi el a pénzt, az a hó végén el fogja veszíteni. A program ebben az évben mintegy 7 milliárd eurójába kerül majd a költségvetésnek, s csak áprilisban vezetik be.
A kormányintézkedés másik eleme, a Liga nyugdíjreformja a 2011-ben bevezetett népszerűtlen rendszert váltja fel, amely 67 évben állapította meg a nyugdíjkorhatárt, a további emelés kilátásával. Az új jogszabály szerint az olaszok akkor mehetnek nyugdíjba, amikor életkoruk és nyugdíjra jogosító szolgálati éveik számának összege eléri a százat.
Feltétel nélkül
A feltétel nélküli, alanyi jogon járó alapjövedelem ötlete nem új keletű, több ország is fontolóra vette bevezetését, ám a próbálkozások megrekedtek a határozott idejű, szűk körű kísérlet szintjén. Kanadában, az Egyesült Államokban és Finnországban lezajlottak ezek a kísérletek, Kenyában viszont még tartanak. Svájcban 2016-ban népszavazást tartottak a kérdésben, ám a résztvevők 70 százaléka elutasította, hogy minden felnőtt állampolgár havi 2500 frank adómentes alapjövedelmet kapjon. A 2016-ban indított finn kísérlet tavaly kudarcba fulladt, pedig tervbe volt véve meghosszabbítása, s a sajtó is ódákat zengett róla. A kudarc okait még kutatják. Szakemberek szerint nagy lett volna az államháztartás túlterhelésének kockázata, s a túlköltekezést népszerűtlen adóemeléssel kellett volna ellentételezni. Úgy vélik, az alapjövedelmet akkor érdemes ismét elővenni a szociális háló erősítésére, amikor a robotizáció következtében tömegével szűnnek majd meg a munkahelyek.