Még jó ideig nem lélegezhet fel a kontinens a tömeges bevándorlási hullám alól – erről tanúskodnak az uniós intézmények frissen nyilvánosságra hozott jelentései.
Az uniós nagykövetek keddi tanácskozásán bemutatott dokumentumokra hivatkozva a 444.hu hírportál számolt be arról, hogy Törökországból egyre több migráns indul útnak, ám ezúttal nem az Égei-tenger telik meg gumicsónakokkal, hanem a mindössze 130 kilométeres görög–török szárazföldi határszakaszon tűnnek fel a bevándorlócsoportok. Mint írták, a reménytelen szíriai helyzet, a török választási kampány menekültellenes hangulata, illetve a lelassult áttelepítési program egyaránt súlyosbítja a migrációs helyzetet.
Dimitrisz Avramopulosz migrációs ügyekért felelős biztos a hónap elején nyilvánosságra hozott adatai alátámasztják a félelmeket. Eszerint csak ebben az évben több mint 6100 határsértőt regisztráltak a görög–török szárazföldi határon, ami kilencszeres növekedést jelent az elmúlt év azonos időszakához képest.
További 9300 menedékkérő a tengeri útvonalon érkezett az Égei-szigetekre: 58 százalékuk az így is 300 százalékos telítettséggel működő leszboszi befogadóállomásokon talált ideiglenes menedéket. Árulkodó, hogy idén márciustól a Görögországba érkezők majdnem fele szíriai.
A keleti helyzet kísértetiesen hasonlít a 2016. végi állapotokra, amikor az EU folyamatosan a migránsok Törökországba visszaküldésére, illetve a zsúfolt hotspotok rendezésére szólította fel a görögöket.
A bizottsági dokumentumok szerint most sincs jobb ötlet: Brüsszel újfent a törökökkel való hatékony együttműködést és migrációs ütemtervet követel Athéntól, amiért cserébe a görögök már lassan 561 millió eurót költhetnek a menekültpolitikára. Sajtóforrások szerint a görög kormány máris ígéretet tett rá, hogy hamarosan új menekültügyi törvénnyel állnak elő, így a kérelmek elbírálása és a kiutasítások elvégzése is felgyorsulhat.
Ami a török felet illeti, kétség sem férhet hozzá, hogy az EU-nak továbbra is szüksége van Ankara segítségére. Ahogy jelentésükben írják, az unió és Törökország közötti, 2016-os menekültügyi egyezség kiemelkedő jelentőséggel bír a görög területek tehermentesítése során.
Természetesen ezért is borsos árat kell fizetni, és – francia–német kezdeményezésre – máris úton van a második hárommilliárd eurós csomag, amit Ankara az országban tartózkodó, 3,5 millió szíriai ellátására fordíthat.
Az erősödő migrációs nyomást már a Nyugat-Balkánon is érezni. Bosznia-Hercegovina és Montenegró után tegnap Szlovénia jelezte: a szlovén rendőrség naponta ötven migránst tartóztat fel a határokon.