Az európai gyilkossági statisztikákra hivatkozva az Index hírportál a minap arról számolt be, hogy nem fedezhető fel összefüggés a nyugat-európai biztonsági helyzet és a tömeges bevándorlás között, a számok alapján pedig nyoma sincs annak, hogy a kontinens nyugati fele az utóbbi években veszélyesebb hellyé vált volna.
Ha szemet hunyunk a megannyi terrortámadás és szexuális jellegű bántalmazás felett, és csupán a statisztikai adatokra támaszkodunk, valóban alig találjuk a bevándorlási válság számszerű negatív következményeit. Ennek ugyanakkor prózai oka van: sem az Európai Bizottság égisze alatt működő Eurostat, sem a Világbank nem szolgál friss adatokkal.
Mindkét intézmény egyelőre 2015-ig vette számba az európai rendőri erők által rögzített szándékos emberölés és támadás, erőszakos közösülés, illetve szexuális támadás jellegű bűncselekményeket. A hivatalos adatok hiányáról a Bloomberg korábban azt írta: nagyon ritka, hogy a hatóságok és statisztikai ügynökségek ekkora fegyvert adnának a szélsőséges politikai pártok kezébe, hiszen maguk is tisztában vannak vele: a különutas érvrendszert alátámasztó bizonyítékok még nagyobb társadalmi feszültséghez vezethetnek.
Ez persze nem azt jelenti, hogy lehetetlen lenne bevándorlásellenes vagy migránsbarát számokkal előállni. Megannyi tanulmány és jelentés bizonyítja a józan ésszel elfogadható következtetést, miszerint az ismeretlenek milliói előtti kapunyitás számottevő mértékben rontott Európa biztonságán.
Az év elején például a Zürichben működő Alkalmazott Tudományok Egyeteme kriminológiai intézete mutatott rá: Németországban a menekültek vagy más menedékjogi státusban lévők, illetve az elutasított menedékkérők a lakosságban betöltött arányukhoz képest nagyobb valószínűséggel kerülnek be elkövetőként az erőszakos bűncselekményekről szóló statisztikába.
A számok magukért beszélnek: a migrációs válság sújtotta Alsó-Szászországban a bejelentett bűncselekmények száma 2014 és 2016 között 10,4 százalékkal nőtt, ami 92,6 százalékban a migrációs válságnak tulajdonítható.
Korábban a német szövetségi bűnügyi hivatal is hasonló következtetésre jutott, az európai sajtóban megszellőztetett adataik szerint csak 2016-ban háromszázezer olyan bűncselekményt regisztráltak, amelyben legalább egy illegális bevándorló érintett volt.
A tömeges bevándorlás másik, gyakran emlegetett áldozata Svédország, ahol szintén árulkodók a nyilvánosságra került adatok. A Svéd Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács szerint míg 2005 és 2014 között a lakosságnak relatív alacsony, 11-14 százaléka lett áldozata személy elleni bűncselekménynek (például szexuális jellegű támadás vagy fizikai erőszak), 2016-ban (a bevándorlási válság lecsapódásának csúcsán) ugyanez az adat már 15,6 százalék volt.
A nők elleni erőszak mértéke ugyancsak a svédeknél nőtt leginkább: 2017-ben tíz százalékot ugrott, és több mint 7200-ra emelkedett a nemi erőszakot elszenvedettek száma.
Mondhatjuk, hogy ez sem jelent semmit, hiszen konkrét, a bevándorlók által elkövetett bűncselekményekről szóló statisztikára lenne szükség, ami Svédország esetében sem áll rendelkezésre. Az amerikai National Review szerint 2005-ben volt az utolsó alkalom, hogy a skandináv államban a migránsbűnözéssel kapcsolatos adatokat hoztak nyilvánosságra.
Ezek egyébként már akkor kimutatták: a tősgyökeres svédekhez képest az országban élő külföldiek négyszer akkora valószínűséggel követnek el gyilkosságot, illetve 4,5-szer nagyobb az esélye annak, hogy nemi erőszakra vetemednek.