Franciaország-szerte 27 börtön személyzete lépett sztrájkba, hogy tiltakozzon az elharapódzott erőszak ellen. Számos intézmény közelében az őrök gumiabroncsokat égettek, eltorlaszolták a bejáratokat, illetve a rendőröknek kellett helyettesíteniük a büntetés-végrehajtás hiányzó embereit.
A tiltakozók szerint súlyos létszámhiány alakult ki a büntetés-végrehajtási intézményekben, munkájuk pedig egyre veszélyesebb, amivel a politikai vezetők nem hajlandók törődni. A múlt héten három börtönőr sebesült meg a rabok támadása következtében a Fresnes börtönben Párizs mellett, vasárnap ketten kerültek kórházba egy Calais melletti fegyházban. Franciaországban 188 börtön működik, összesen 28 ezer őrrel, 78 ezer rabra vigyázva.
Az intézmények közül tegnap 27-et teljesen elzártak a külvilágtól hat órán át, és további 120-ban voltak a sztrájknak jelei. A börtönőrök a múlt hét eleje óta tiltakoznak a körülményeik miatt, de elutasították a kormányzat ajánlatát. Abban az állt, hogy száz embert vesznek fel börtönőrnek azonnal és további ezret Emmanuel Macron államfő ciklusának végéig, 2022-ig.
Az őröket képviselő szakszervezetek szerint viszont a minimális igény az 1100 őr azonnali munkába állítása. Az egyik szervezet szerint az ideális helyzet az lenne, ha 2400 új börtönőr venné fel a munkát. Macron a tiltakozások előtt bejelentette: februárban foglalkoznak a kérdéssel, új börtönöket építenek, és rendezik az őrök munkakörülményeit.
A beszámolók szerint a legsúlyosabb gondot a dzsihadista börtönlakók jelentik, minden börtönben terjed az erőszak az ilyen elítéltek számának növekedésével. A kimutatások azt jelzik, hogy nagyjából 500 ember ül börtönben iszlamista terrorizmussal összefüggésben, és 1200 személyt tartanak rajtuk kívül radikálisnak.
Az őrök azt követelik, hogy különítsék el őket a többi rabtól, így véve elejét a lázadásoknak. A gondot az okozza, hogy Franciaországban a börtönben ülők száma a hetvenes évekhez képest megduplázódott, a börtönök száma viszont nem. A statisztikák szerint évente nagyjából 4000 támadást regisztrálnak a francia börtönökben.
Bírált szerződés
Heves vita után fogadott el egy határozatot tegnapi ünnepi ülésén a német szövetségi parlament (Bundestag) az idén 55 éves német–francia barátsági szerződés megerősítéséről. Ennek célja, hogy 2018-ban ki kell dolgozni egy új Elysée-szerződést, a határozatot azonban a Bundestag két pártja is elutasította. Az Alternatíva Németországnak (AfD) részéről Alexander Gauland frakcióvezető kiemelte: a valódi cél az Európai Egyesült Államok megalapítása, ami ellentétben áll az Elysée-szerződéssel. A határozat megosztja az európai országokat, ezen az úton nem követi Berlint és Párizst Magyarország, Csehország és Lengyelország – mondta. A Die Linke frakcióvezetője, Sahra Wagenknecht hangsúlyozta: Charles de Gaulle néhai francia államfő a szuverén demokráciák Európáját akarta felépíteni, és nem olyan Európát, amelyet Brüsszelből vagy Berlinből irányítanak. (MTI)