Aki a Nyugat ostorozását várta az orosz elnöktől, annak keserves csalódás jutott osztályrészéül. Vlagyimir Putyin ugyanis szokatlanul békülékeny hangnemet ütött meg immár 13. beszédében, amelyet a honatyák előtt mondott el.
Ennek szellemében a Kreml baráti kapcsolatok kiépítésében gondolkodik világszerte, és kész az együttműködésre mindenkivel, különösen az Egyesült Államok új elnökével.
Putyin szerint ugyanis Moszkva és Washington felelőssége közös a világ békéjéért és stabilitásáért. Az orosz elnök külön hangsúlyozta a nemzetközi terrorizmus elleni közös harc fontosságát. A külpolitikai prioritások közül emellett kiemelte Indiát, Japánt és Kínát, hozzátéve, hogy ezt a keleti fordulatot nem pillanatnyi konjunkturális szempontok diktálják, hanem az ország jól megfontolt hosszú távú érdekei.
Ennek a keleti politikának azonban van egy alapvető szépséghibája: Japánnal, ahonnan a legfejlettebb technológiák és komoly tőke is érkezhetne, még mindig nem sikerült lezárni a második világháborús területi vitákat.
A békülékenység mellett azonban az orosz elnök nem hagyott kétséget afelől, hogy továbbra sem fogják eltűrni érdekeik semmibe vételét. Emlékeztetett arra: az utóbbi években Oroszországra komoly külső nyomás nehezedett.
Szerinte a teljes eszköztárat bevetették ellenük, meséket gyártottak az orosz agresszióról és propagandagépezetről, a beavatkozásokról más országok választásaiba, miközben a sportolóikat sem kímélték. Ennek ellenére sem kérnek az önkéntes mentorok leckéiből és tanácsaiból sem. Oroszország maga is bárkit meg tud leckéztetni, ha akar – jegyezte meg Putyin. Moszkva ugyanakkor kész részt venni térsége és a világ problémáinak megoldásában – hangsúlyozta az elnök. Vagyis a Kreml továbbra sem mond le arról, hogy globális játékos legyen, hiába igyekezett az oroszokat az Obama-kormányzat regio-nális szereplővé degradálni.
A beszédnek azonban csak a végén került elő a külpolitikai színtér, Putyin addig nagyrészt a gazdasági kérdésekkel foglalkozott. Kénytelen volt elismerni, hogy a fejlődés lelassulásáért elsősorban nem a nyugati szankciók a felelősek, hanem az orosz gazdaság belső szerkezeti problémai. Az államfő szerint azonban a mélyrepülés időszaka már véget ért. Erre utal szerinte az is, hogy tavaly minden eddigi rekordot megdöntött az átadott új lakások alapterületének összege. Az elnök ugyanakkor felhívta a figyelmet arra: a helyzet stabilizálódása nem jelenti azt, hogy a gazdaság automatikusan növekedési pályára áll.
Fennáll a reális veszélye annak, hogy leragadnak a stagnálás mocsarában, amit nem engedhetnek meg maguknak – hangsúlyozta Putyin. Az elnök jelentős támogatásokat ígért az orosz vállalkozói rétegnek.
Egyrészt az adminisztratív terhek csökkentését és a hatósági zaklatások megfékezését, másrészt az adórendszer átszabását, egy vállalkozóbarát környezetet megcélozva. Az államfő megdicsérte ugyanakkor a hadiipart, amely az egyik húzóágazattá lépett elő, és Putyin szerint 15 éven belül termelésének felét polgári célokra kell átállítania.
Az orosz elnök nem véletlenül ütött meg békülékeny hangnemet, mivel nyugati tőkére és technológiákra van szüksége ahhoz, hogy minél gyorsabban kimozdítsa az orosz gazdaságot a holtpontról.
Nagy hiba lenne figyelmen kívül hagyni Putyin kinyújtott kezét.