Üdvözlöm, hogy Bécs megerősödik egyetemi helyszínként – mondta bécsi sajtójelentések szerint Heinz Fassmann osztrák oktatási, tudományügyi és kutatási miniszter, miután tegnap fogadta Soros György üzletembert, a CEU magánegyetem alapítóját. Fassmann elmondása szerint a milliárdos panaszkodott a magyarországi helyzetre, amelyben az átköltözés okát is látja – olvasható a bécsi médiabeszámolókban. Maga Soros nem kívánt megszólalni a sajtó előtt. Látogatásának apropója – legalábbis hivatalosan – egy orvosi központ felállításának a 25. évfordulója volt. A CEU-hoz hasonlóan ezt az intézményt is Soros finanszírozza.
A magyar születésű amerikai milliárdost még vasárnap fogadta munkamegbeszélésen Sebastian Kurz, az év végéig az EU soros elnöki tisztét is betöltő Ausztria kancellárja. Illetékesek szerint Kurz hangsúlyozta: Ausztria nyitott arra, hogy a CEU Budapestről Bécsbe költözzék. Ezt a lehetőséget még az előző osztrák kormány ajánlotta fel az egyetem számára, de most a kancellár megerősítette, hogy a szabadság, illetve a tudomány támogatásának jegyében az ajánlat továbbra is él.
A CEU akár már 2019 őszén megnyithatja kapuit az új helyszínen, a bécsi Otto Wagner kórház épületkomplexumának környékén – írta az APA osztrák hírügynökség alapján a távirati iroda. Az egyetem akkreditációs folyamatának lebonyolításáért felelős osztrák ügynökség azzal számol, hogy a következő hetekben benyújthatják az erről szóló kérelmet. Kurz és Soros egyébként nem csak a CEU-ról egyeztetett, a migráció kérdésében például homlokegyenest eltérő álláspontot képviseltek. Magyarország és mások mellett Ausztria is azon államok sorába tartozik, amelyek elutasítják az ENSZ globális migrációs paktumát.
Mind Kurzot, mind pedig a német születésű, pártonkívüli professzor Fassmannt az Osztrák Néppárt (ÖVP) jelölte a bécsi kormányba. A kisebbik koalíciós partner, a szélsőjobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) ugyanakkor támadja Sorost és a CEU-t is. Egy ezzel a nézeteltéréssel kapcsolatos kérdésre Fassmann tegnap úgy fogalmazott: Ausztriában nagyra tartják a tudomány szabadságát, és ez akkor sem ingatható meg, ha „odaszólnak neki”. Johann Gudenus, az FPÖ parlamenti frakcióvezetője – Bécs korábbi alpolgármestere és tartományfőnök-helyettese – korábban azt mondta, a CEU „egy baloldali ideológiával megszínezett káderműhely”.
A formailag független, de az elnökválasztási kampányban a Zöldek által támogatott Alexander Van der Bellen államfő egyébként még tavaly jelezte: két szabadságpárti politikus van, akinek a kinevezéséhez nem hajlandó hozzájárulni – az egyikük Gudenus. Maximilian Krauss, a Szabadságpárt bécsi oktatási szóvivője szerint a CEU pártos intézmény, és „teljességgel nélkülözhető”.
Az osztrák sajtó már fél éve ír arról, hogy a CEU Bécs egyik nyugati kerületében, a penzingi Otto Wagner kórház- és egészségügyi központnál, egy új épületkomplexumban nyerne elhelyezést, mégpedig egy szándéknyilatkozat szerint végső formájában mintegy 50 ezer négyzetméteren. Ez nagyságrendileg egy nagyobb budapesti pláza méretének felel meg. A CEU 2019-ben már fogadhatja az első ötszáz diákot, de az építkezés a tervek szerint legkésőbb 2022 közepére fejeződne be, és az egyetem ekkor vehetné birtokba a teljes területet – írta tavasszal a Kurier osztrák lap.