Jelentősen csökkentette az osztrák parlament a nem Ausztriában élő külföldiek családi pótlékát. Egy hároméves kisgyerek esetében például 172 euró (58 ezer forint) helyett 97 euró (31 ezer forint) jár majd a szülőknek, ha a gyerek Magyarországon él, 85 euró (27 ezer forint) pedig abban az esetben, ha Romániában lakik.
A csökkentés osztrák statisztikák szerint mintegy 150 ezer gyereket érint, köztük 39 ezer magyart; főleg olyanokat, akiknek ausztriai munkavállaló szülei vagy ingáznak – elsősorban a határ menti megyékből –, vagy pedig akik korábban Ausztriában éltek, de a család egy része utóbb hazaköltözött.
Pénteken Lia Olguta Vasilescu román munkaügyi miniszter kifogásolta a szerinte a szabad uniós munkavállalásból fakadó egyenlőséget sértő lépést, de korábban a magyar kormány is tiltakozott az akkor még csak tervezett osztrák intézkedés miatt, arra is hivatkozva: az ausztriai magyar munkavállaló ugyanolyan járulékokat fizet, mint helyi kollégája.
Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást helyezett kilátásba a néppárti–szabadságpárti (ÖVP–FPÖ) jobboldali kormánykoalíció indexálásnak nevezett döntése miatt. Az osztrák indoklás szerint viszont az összegeket az alacsonyabb keleti megélhetési költségek függvényében számolták ki. Az FPÖ kampányt is indított azzal a szlogennel: „A mi gyerekeinknek a mi pénzünket!” Ezt egyes plakátjaikon fejkendős muszlim asszonyokkal illusztrálják, pedig az SOS Mitmensch emberjogi szervezet adatai szerint a külföldre kerülő osztrák családi pótlék 90 százaléka a kelet-közép-európai EU-országokban ér célba.
Megfigyelők szerint egyébként az indexálás visszaüthet: egyes ágazatokban, így például az idősek ellátásában komoly munkaerőhiány alakulhat ki, ha a közép-európaiak számára kevésbé lesz vonzó az ausztriai munkavállalás.