Nacionalista jelképekkel, katonai felvonulással és ünnepi fogadással, felvonulással rendezték meg tegnap Banja Lukában Bosznia-Hercegovina többségében szerbek lakta országrészének, a boszniai Szerb Köztársaságnak a vitatott ünnepét. A beszédekben a korábbi években az akkori boszniai szerb elnök, Milorad Dodik többször is az elszakadásról beszélt, ám az új elnök, Dodik párttársa, Zeljka Cvijanovic ezeket a terveket nem említette, helyette az egységben rejlő erőre helyezte a hangsúlyt – írja az MTI.
A b92 belgrádi médiacsatorna szerint a megemlékezésen részt vett Ana Brnabics szerbiai miniszterelnök és Irinej szerb pátriárka is. 1992-ben ezen a napon kiáltotta ki a boszniai szerbek nemzetgyűlése saját köztársaságukat, megalapozva a három hónappal később kitört háborút, amely százezer életet követelt és több mint kétmillió ember kényszerült miatta elhagyni otthonát. A Szerb Köztársaság 1995-ben, a boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződést követően, végül egyike lett Bosznia-Hercegovina két politikai entitásának (a másik a bosnyák–horvát föderáció); lakosságát főként ortodox keresztény szerbek alkotják, akik Bosznia 3,5 millió lakosának harmadát teszik ki.
A megemlékezés már kedden megkezdődött, amikor megkoszorúzták a Szerb Köztársaság hősi halottainak emlékművét. Brnabics tegnap érkezett a központi ünnepségekre, s helyi kollégája, Zeljka Cvijanovics fogadta. A Belgrádból érkezett miniszterelnököt kitüntették a Boszniai Szerb Köztársaság Érdemrendjével, de számos más, arra érdemesnek tartott személyt és intézményt is kitüntettek. Banja Lukában ünnepelt Goran Rakics, a koszovói szerbek vezetője is. A Megváltó Krisztus temploma előtt pedig Irinej szerb pátriárkát köszöntötte a hívők serege és az államalakulat több vezetője.
Január 9-e nemzeti ünnepnapnak számít a Szerb Köztársaságban, de a másik entitásban, a Bosznia-hercegovinai Föderációban élő, valamint az összállami intézményekben alkalmazott szerbek sem dolgoznak ezen a napon. Az ország egészében egyébként alkotmányellenesnek nyilvánították az ünnepet, ám 2015-ben a boszniai szerbek nemzetgyűlése ezt figyelmen kívül hagyta, s a döntést népszavazás is megerősítette. Az ünnep különösen a teljes lakosság felét adó, muzulmán vallású bosnyák kisebbséget provokálja, amely a horvátok mellett a legnagyobb elszenvedője volt a szerbek támadásainak. Január 9-e vallási szempontból is fontos a szerbeknek: az ortodox karácsony utáni harmadik nap Szent István diakónus, az első keresztény vértanú emléknapja is.