Az ENSZ vezető diplomatája mindazonáltal továbbra sem vállalt teljes felelősséget a járvány egészéért. Szakértők már évekkel ezelőtt megállapították, hogy a járvány kialakulásáért azok az ENSZ-békefenntartók tehetők felelőssé, akiket a 2010-es pusztító erejű földrengést követően telepítettek a rendkívül szegény karibi országba.
Ban Ki Mun a New York-i ENSZ-palotában, a közgyűlés előtt felszólalva, franciául, angolul és Haiti hivatalos nyelvén, kreol nyelven elmondott beszédben kért bocsánatot.
„Bocsánatot kérünk Haiti népétől. Egész egyszerűen nem tettünk meg mindent, a kolera kialakulása és elterjedése ellen. Mélységesen sajnáljuk szerepünket” – hangsúlyozta a főtitkár.
Hozzátette: a világszervezetnek „morális felelőssége” lett volna, hogy cselekedjék. Ban Ki Mun szerint a történtek beárnyékolták az ENSZ és Haiti viszonyát, és alaposan ártottak a kéksisakosok tekintélyének.
Az ENSZ becslései szerint a hat évvel ezelőtt kezdődött járványban mintegy 800 ezren fertőződtek meg, és kilencezren haltak meg.
A főtitkár bocsánatkérése egy 400 millió dolláros segélyprogram bejelentése kapcsán hangzott el. A program azt szolgálná, hogy segítsenek az áldozatok hozzátartozóin, illetve a kolera által sújtott településeken, valamint hatékonyabb küzdelmet folytassanak a kórokozó terjedése ellen.
Szakértők szerint Haitiba feltehetően az ENSZ nepáli kéksisakosai hurcolták be a kolerát, miután – bár tudható volt, hogy Nepálban járvány alakult ki – a katonákat előzetes szűrés nélkül telepítették a karibi országba. A szervezet saját vizsgálóbizottsága azonban nem tudta pontosan megállapítani, honnan indult ki a járvány.
Az ENSZ főtitkár-helyettese, Jan Eliasson azonban Ban Ki Mun csütörtöki beszéde után a sajtónak leszögezte: a világszervezetet változatlanul nem terheli jogi felelősség a történtekért.