A német Die Welt napilap szerint a könyv nagyon megmozgatta az érzelmeket és az a francia piacon akár az év könyvévé is válhat, írja az Epoch Times német nyelvű oldala, mely forrást azért választottuk, mert szellemisége nem igazán migránspárti.
A cikk ugyan nem említi, de mi igen: a szerzők nem „szélsőjobboldali”, „populista”, „migránsfaló”, stb. emberek, hanem, éppen ellenkezőleg, a vezető francia lap, a liberális Le Monde neves riporterei.
Trappes-ba (ejtsd: „Trápp”) egyre több migráns települt be és vele arányosan indult meg a kisváros szétesése. A könyv pedig példaszerűen mutatja, hogy Franciaországban miként nem sikerültek az integrációs fáradozások és azt, hogy még a jó kezdeményezések is a végén miként hiúsultak meg.
És akkor most rögvest szakítsuk meg a cikk ismertetését, ugyanis van egy nagyon friss hír, amely sokkoló egyszerűséggel magyarázza, illetve támasztja alá e beilleszkedés lehetetlenségét, Trappes-on túl is.
Ez pedig a következő: egy Rebecca Sommer nevű német emberjogi aktivista, aki korábban szívvel-lélekkel támogatta Merkel kancellár migrációspolitikáját, egy lengyel médiumnak adott interjújában bejelentette, Lengyelországban telepedik le, mert „Németországnak már túl késő”.
Korábban annyira azt hitte, hogy a migránsokat Németországnak be kell fogadnia, hogy ő maga is személyesen részt vett német nyelvi oktatásukban. Akkor még remélte, hogy az arabok középkori nézetei az idővel változnak, de rájött, hogy a muzulmán migránsok más értékrendszerrel nőttek fel; gyermekkoruktól kezdődően vallásos agymosásnak vannak kitéve, és semmiféle vágyuk nincs arra, hogy a nyugati életmódot átvegyék és beilleszkedjenek. Róla a migránsok slampos német libaként beszéltek, ismertette tegnap délután az interjút az orosz Sputnik News hírügynökség angol nyelvű hírportálja.
Visszatérve a könyvre: az azt mutatja be, áll a cikkben, hogy miben szenved Trappes, és miben beteg az egész francia köztársaság.
Ariane Chemin, a „Közösség” egyik szerzője elmondta, eredetileg a bevándorlás történetét akarták bemutatni, de munkájuk során egy két osztályból álló társadalmat találtak. Ezért kellett volna a „Közösség” helyett a „Párhuzamos társadalom” címet adni a könyvnek.
Az Epoch Times ezután részletesen ismerteti a Trappes-i közösségnek azt a fokozatos szétesését, amit az egyre több migráns odaérkezése okozott.
Trappes közelében pompázik Versailles. Északra golfklub található. Nyugatra egy szép szabadidő park. Trappes pedig vizelettől bűzlik. Miközben minden hentes „halal”. Az egyetlen könyvesbolt pedig iszlamista.
A város központjában lévő szintén egyetlen, nyitva maradt kávéházban csak férfiak ülnek. A város csarnoka pedig lehetne akár Algírban vagy Agadírban. Még a hamburgerek is „halalok” – vagyis még nem „halál ok”.
A migránsok arányát nem lehet tudni, mert Franciaországban tilos az etnikai alapú statisztikai adatfelvétel. Azt viszont tudni lehet, hogy egymás után történnek kábítószeres ügyek nyomán halálesetek, késelések, családi tragédiák és hasonlók. Mint például olyanok, hogy Trappes-ból 67 iszlamista csatlakozott a dzsihadhoz.
Ehhez már csak annyit tudnánk hozzátenni, hogy a migránsokért verbálisan naponta és óránként kiálló balliberális médiumoknak, így főként a versenyben első Klubrádiónak, érdemes lenne átköltözniük e felsőbbrendűen francia befogadó közegbe, hogy közvetlenül is kiélvezhessék azt, amit a magyar népnek propagálnak.
A végeredményről mi is szívesen beszámolnánk.