Meglehetősen kellemetlen színben tünteti fel a londoni kormányt a karibi bevándorlók ügyében kirobbant botrány, ugyanis – valószínűleg a brit hatóságok hibájából – a Nemzetközösség évtizedek óta a szigetországban élő polgárait fenyegeti a kitoloncolás, illetve embertömegektől vonhatják meg az egészségügyi rendszerhez való hozzáférést és a munkához való jogot.
A nagy-britanniai bevándorlók úgynevezett Windrush-generációjának első hulláma 1948 júniusában az Empire Windrush nevű hajó fedélzetén érkezett Angliába, ami gyakorlatilag a britekhez való tömeges bevándorlás kezdetét is jelentette. A zömében Jamaicából, valamint Trinidad és Tobago szigeteiről érkező színes bőrűekre a második világháborút követő munkaerőhiány miatt volt szükség, a kísérlet pedig jól sült el: 1961-re már csaknem 200 ezer karibi származású polgár élt az országban.
A történet további része ismerős lehet: az újonnan érkezettek kétkezi munkát vállaltak és családot alapítottak Nagy-Britanniában – mindezt a jogbiztonságba vetett hittel. Az 1971-es bevándorlási törvény pedig kimondta: a Nemzetközösség – addigra a britektől függetlenedett – országaiból származók letelepedési jogot kapnak, és a megfelelő dokumentumok birtokában folytathatják brit életüket. Ez már csak azért sem jelentett gondot, mert az egykori brit birodalom polgáraként 1948 és 1971 között érkezetteket automatikusan britként tartották számon a hatóságok.
A modern kori tömeges migráció és London illegális bevándorlók elleni harca újra rivaldafénybe állította a karibi polgárokat. 2012-ben épp az akkor belügyminiszterként tevékenykedő Theresa May hirdette meg a „barátságtalan” bevándorláspolitikát, amelynek értelmében minden Nagy-Britanniában élő migráns gyanús lett: ha lakást akarnak bérelni, egészségügyi szolgáltatást igénybe venni vagy akár csak bankszámlát nyitni, bizonyítaniuk kell „legális” voltukat.
Ezt azonban a Windrush-generációhoz tartozók nem tudják megtenni, hiszen mint kiderült, a britek 1971-ben nem vették fel a letelepedésre jogosult karibiak adatait, az egykor hajóval a szigetországba érkezők dokumentumait pedig a belügyi tárca 2010-ben az adatbiztonságra hivatkozva megsemmisítette.
A komédiába illő történet márpedig valós, és ma is emberéletek mennek tönkre a bürokratikus bakik miatt.
A brit sajtóban napok óta rengeteg történet kering olyan, a Nemzetközösség területéről származó bevándorlókról, akik nem folytathatják egészségügyi kezeléseiket (például rákgyógyítás), illetve elvesztették a jogosítványukat és a munkájukat, csak mert nem tudják igazolni a jogszerű nagy-britanniai tartózkodást. A BBC szerint olyan migránsokról is van tudomás, akiket minden bizonnyal tévesen tartóztattak le, majd toloncoltak ki az országból.
A botrányt még kínosabbá teszi, hogy jelenleg Londonban tart csúcstalálkozót a Nemzetközösség 53 kormányfője. Theresa May miniszterelnök már kedd este elnézést kért az érintett országok vezetőitől.
– El akarok oszlatni minden olyan tévhitet, miszerint a kormányom fellép a Nemzetközösség azon polgárai – kifejezetten a karibiak – ellen, akik Nagy-Britanniában építették fel az életüket – hangoztatta, hozzátéve: a jelenlegi viták leginkább a szabályozás újdonságaiból fakadnak, ám a hatóságok minden tőlük tehetőt megtesznek annak érdekében, hogy segítsék a Windrush-generáció papírokkal nem rendelkező tagjait.
Magától értetődik, hogy a botrány a szigetországban élő és brexit előtt álló uniós állampolgárokban is félelmet ébreszt. A The Guardian kormányzati forrásokra hivatkozva arról írt, hogy Londonban azt sem tudják garantálni, hogy az európaiak nem jutnak majd a karibiak sorsára.