Gyújtópalackokat hajigáltak hétfőn ismeretlen tettesek Törökország koppenhágai nagykövetségére – közölte a dán rendőrség a Reutersszel. Az eset a reggeli órákban történt, így a támadásban nem sérült meg senki, csupán az épület külső részében keletkeztek kisebb károk, ennek ellenére egyre nyugtalanítóbb a török–kurd ellentét európai lecsapódása.
Amióta ugyanis Ankara január végén bejelentette a kurdok lakta északnyugat-szíriai Afrín város elleni Olajág nevű katonai műveletet, Európa-szerte felerősödött a törökellenes hangulat, az offenzíva elleni tüntetéseket pedig sokszor erőszakos incidensek követik.
Múlt héten például a németországi török intézmények ellen követtek el támadássorozatot feltehetően a terrorszervezetként nyilvántartott Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) hívei, ami elemzők szerint elsősorban arra vezethető vissza, hogy sok németországi kurd érzi sértve magát, amiért a békés megmozdulásoknak nincs foganatjuk.
Két hete Berlinben például mintegy kétszáz tüntető vonult fel a kurd zászlót lengetve, illetve Afrín város nevét kiabálva, és kövekkel hajigáltak meg több épületet, miután Kreuzberg városrészben egy helyi lakos török zászlót lengetett a lakása ablakából.
A dühöngő tömeget végül a rohamrendőröknek kellett megfékezniük, éppúgy, mint pár nappal ezelőtt, amikor is a düsseldorfi repülőtéren mintegy négyszáz kurd és török tüntető esett egymásnak – szintén az Afrín város elleni török offenzíva miatti feszültségek miatt. Németország számos más városában is történtek hasonló incidensek a török hadművelet január 20-ai bejelentése óta.
Nagyjából 1-1,2 millió kurd él Németországban, és ők alkotják a második legnagyobb nemzetiségi csoportot a törökök után. A Der Tagesspiegelnek az incidensek kirobbanásakor biztonsági források azt nyilatkozták: a megmozdulások és erőszakos összecsapások valószínűleg a PKK stratégiájának megváltoztatására vezethetők vissza.
Míg korábban a szervezet főleg elrejtőzésre és a kurd nemzet autonómiáért folytatott küzdelem fájdalmainak kipihenésére használta hátországként Németországot, az afríni török művelet bejelentése óta egyre inkább a harcias fellépés felé fordultak. A PKK-t 1993 óta tartják nyilván terrorszervezetként Németországban, híveinek száma 14 500 körül lehet, írta a távirati iroda.
Az egyre feszültebbé váló török–kurd konfliktus nem csak Németországnak okoz fejtörést, két héttel ezelőtt ugyanis Nagy-Britanniába is begyűrűzött az évtizedes ellentét: egy időre le kellett zárni a londoni King’s Cross és a manchesteri Piccadilly vasútállomást, miután tüntetők a vágányok közé rohanva lengették az YPG jelképeit és az Abdullah Öcalan, a PKK bebörtönzött vezetőjét ábrázoló zászlókat.