A Polgári Platform (PO) és a Modern (Nowoczesna) ellenzéki pártok alkotta, Polgári Koalíció (KO) nevű választási szövetségből, a szintén ellenzéki Lengyel Parasztpártból (PSL), valamint a parlamenten kívüli Demokratikus Baloldali Szövetségből (SLD) álló, vajdasági szinten kötendő koalíciókról az érintett tömörülések pénteki sajtóértekezletükön számoltak be.
A PO főtitkára, Robert Tyszkiewicz szerint a koalíciós szerződéseket már két vajdaságban alá is írták, s a közeli napokban további hét vajdaságban is sor kerül erre.
A helyhatósági választásokon a kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) összesen több mint 34 százalékos támogatottságot ért el, ez a legmagasabb, az ilyen szavazáson elért eredmény a rendszerváltás óta. A PiS kilenc vajdaságban győzött, közülük hatban szerzett önálló többséget. Miután a Független Önkormányzatok nevű szervezettel kötött koalíció révén megnyerte a PO bástyájának számító alsó-sziléziai vajdaságot is, összesen hét vajdasági közgyűlést irányít majd.
A kormánypártnak viszont a legtöbb esetben nem sikerült leváltania a nagyvárosokban több cikluson át regnáló ellenzéki főpolgármestereket.
Elemzők szerint a szavazás a jövő májusi európai választások, és az azt követő jövő évi lengyel parlamenti választás előjátékának volt tekinthető.
Kommentátorok viszont arra figyelmeztetnek: a helyhatósági választás más szabályok alapján hat ki Lengyelország politikai térképére, mint a parlamenti választások. Például az előző, 2014-es helyhatósági választásokon is a PiS országos szinten a legtöbb szavazatot szerezte meg, mindazonáltal csak egy vajdaságot irányított. Ezt követően viszont abszolút többséget szerzett a 2015-ös parlamenti választáson.
A CBOS lengyel állami közvélemény-kutató pénteken közzétett, már a helyhatósági választások után készült felmérése szerint a PiS a szavazatok 42 százalékát kapná, ha most tartanák a parlamenti választásokat. A PO-ra a lengyelek 21 százaléka szavazna, a PSL 7 százalékot kapna. Az SLD a megválaszthatóság határán mozog, 5 százalékos népszerűségnek örvend.