A repülőtéren tartott rövid és szűk körű megemlékezésen a várócsarnok előtt felállított emlékműnél Fülöp király koszorút helyezett el az áldozatokra emlékezve, a repülőtér egyik magas rangú alkalmazottja pedig felsorolta az elhunytak neveit és nemzetiségüket.
Ezzel a szertartással kezdődtek meg a megemlékezések a két helyszínen elkövetett terrortámadások áldozataira. A királyi pár és a belga kormány képviselői ezt követően a Maelbeek metrómegállónál is koszorút helyeztek el.
Az európai intézmények vezetőinek részvételével felavatták az egy évvel ezelőtt elkövetett merényletek áldozatainak emlékművét is az uniós központi intézményeknek otthont adó épületeknél található Schuman tér közelében.
Az avatáson Fülöp király hangsúlyozta: a terrortámadások túlélői megmutatták a világnak, hogy a gyűlöletre és az erőszakra méltósággal és bátorsággal lehet válaszolni. Kiemelte, hogy Belgium levonta a tanulságokat és mindent megtett a biztonság fokozása érdekében, amit a törvényi keretek megengedtek.„Mindannyiunk feladata, hogy társadalmunkat még emberségesebbé és igazságosabbá tegyük. Meg kell hallgatni egymást, oda
kell figyelünk egymásra, javítanunk kell gyengeségeinken és meg kell engedni magunknak a szeretetteljes gyöngédséget. Országunknak el kell köteleződnie mindezek mellett” – fogalmazott.
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke nyilatkozatában arra emlékezett, hogy a terrortámadásokat követően minden európai polgár támogatásával a belgák és különösen a brüsszeliek „úgy döntöttek, hogy nem vesztik el a reményt”. A megpróbáltatások idején az európaiak megerősítették egységüket a biztonságukat fenyegető terrorizmus ellen és a béke megőrzése érdekében. Megmutatták elkötelezettségüket, hogy minden áron megvédik értékeiket és szabadságukat.
„Jövőnket ezekre, az európaiak számára fontos és nemes eszmékre kell építenünk. Ezzel tartozunk az áldozatoknak” – fogalmazott a bizottság elnöke.
Délben menet indult Brüsszel Molenbeek nevű negyedéből, amelyen a helyi muzulmán, valamint más kisebbségi és civil szervezetek képviselői mellett részt vett Françoise Schepmans, a kerület polgármestere és Koen Geens igazságügyi miniszter. A felvonulók a belga főváros központjában található egykori tőzsde épülete előtt találkoztak más kerületekből érkezett megemlékezőkkel.
A mintegy 2000 fő Belgium több részéről érkezett iskolások, rendfenntartó erők és a mentési munkálatokban is részt vett elsősegélynyújtó szervezetek mellett az áldozatok hozzátartozói és a támadás sérültjeinek részvételével az épület lépcsőjén helyzeték el a megemlékezés gyertyáit és virágait.
A helyi sajtó beszámolója szerint a megemlékezők beszédükben hangsúlyozták, az erőszak és a félelem sosem győzhet a szabadság és a remény felett. „A szeretetet választjuk” – mondták – a terrortámadások egyesítették a Belgiumban élő soknemzetiségű lakosságot és a toleranciára, valamint a szolidaritásra tanítottak – tették hozzá.
A brüsszeli megemlékezések este 20 órakor, több felekezet és vallási csoport zenekarának részvételével tervezett koncerttel fejeződik be a Molenbeek központjában található Keresztelő Szent Jánosról elnevezett templomban.
Körülbelül négy hónappal a 2015. novemberi párizsi merényleteket követően, 2016. március 22-én a belga fővárosban először a Zaventem nemzetközi repülőtéren, majd fél órával később az európai uniós negyed közelében lévő Maelbeek metróállomáson hajtottak végre öngyilkos merényletet egy dzsihadista csoport tagjai. A két támadásban harminckét ember életét vesztette, és nagyjából háromszáznegyvenen megsebesültek, utóbbiak között két magyar állampolgár is volt.
A robbantások elkövetőjeként az Iszlám Állam nevű terrorszervezet jelentkezett, akárcsak a 2015-ös párizsi támadások esetében, a hatóságok szerint bizonyítottnak tekinthető a kapcsolat a merényletek kitervelői és elkövetői csoportjai között.
Brüsszel utcáin azóta fokozott a katonai és a rendőri jelenlét, gyakoriak a terrorizmus gyanúja miatti házkutatások, megfigyelés alá vontak több tucat radikális iszlamistát és több esetben is merényletre készülő dzsihadistákat vettek őrizetbe. Az országban még mindig hármas, azaz „súlyos” fokozaton tartják az ország terrorkészültségi szintjét. Ez azt jelenti, hogy a fenyegetés jelentős, „lehetséges és valószínű” terrortámadás.