Kritikus hónap előtt állunk Észak-Korea atomfegyver-mentesítése ügyében – idézett tegnap a The Korea Herald egy neve elhallgatását kérő szöuli képviselőt, aki azt is elmondta: Phenjan hozzáállása jelentősen megváltozott az ezzel kapcsolatos kérdésekhez, az érintett feleknek tehát törekedniük kell arra, hogy életben tartsák ezt a lendületet. Mint fogalmazott, a jelen pillanatban a heteken belül bekövetkező második amerikai–észak-koreai csúcstalálkozó kimenetele fontos a dél-koreai diplomáciának, ahol az atommentesítés lesz a figyelem középpontjában. Hozzátette, Szöul folyamatosan egyeztet Washingtonnal a közelgő találkozó részleteiről annak érdekében, hogy a dél-koreai szempontok is terítéken legyenek.
Arra a felvetésre, van-e esély arra, hogy Phenjan felajánlja a jongbjoni atomerőműben végzett tevékenység leállítását, a dél-koreai lapnak nyilatkozó forrás azt válaszolta: ez nagyon fontos mérföldkő lenne, azonban egyelőre nem látható, hogy egy ilyen lépés megfelelő intézkedéseket vonna-e maga után az Egyesült Államok részéről.
A jongbjoni atomerőmű a nemzetközi közösség által egyetlen ismert létesítmény, amelyben Phenjan nukleáris üzemanyagot állít elő, illetve évente hat kilogramm, atomfegyver előállításához szükséges plutónium előállítására képes. Szakértők azonban tényként kezelik, hogy az országnak van egy másik, nem bejelentett üzeme is hasonló képességekkel.
A Donald Trump amerikai elnök és Kim Dzsong Un észak-koreai vezető tavaly júniusi történelmi csúcstalálkozója óta többnyire zárt ajtók mögött folytak az egyeztetések az illetékesek között, a közelgő második találkozó beharangozása azonban ismét felpezsdítette az eseményeket. Washington észak-koreai különleges megbízottja, Stephen Biegu például a több mint öt hónapos hivatali ideje alatt most először nyilatkozott érdemben a washingtoni irányelvekről. Mint mondta, az atomfegyver-mentesítés nem történhet meg anélkül, hogy Észak-Korea ne egyezne bele, hogy leszerelési szakértők ellenőrizzék atomfegyver- és rakétakészletei megsemmisítését.
Az Egyesült Államok ugyanis csakis ellenőrizhető leszerelés esetén hajlandó a megállapodásra, Washington továbbá ahhoz is ragaszkodik, hogy mindaddig nem oldja fel az érvényben lévő szankciókat Észak-Korea ellen, amíg nem történt meg a teljes leszerelés. Éppen ez okozza a patthelyzetet a tárgyaló felek között, Phenjan ugyanis csak akkor hajlandó eleget tenni az amerikai követeléseknek, amennyiben Washington enyhít a büntetőintézkedéseken.
Trump egyébként a minap tudatta, hogy a jövő héten jelenti be az újabb csúcstalálkozó pontos időpontját és helyszínét. Szakértők a legvalószínűbb helyszínnek a vietnami fővárost, Hanoit tartják, ahol több alkalommal magas rangú amerikai és észak-koreai tisztviselők találkoztak az elmúlt hetekben, hogy megvitassák a csúcs részleteit.
A Trump-kormányzat reményei ellenére nem valószínű, hogy Észak-Korea feladná teljes nukleáris fegyverarzenálját, hiszen az ázsiai ország vezetői az atomfegyverzetet rendszerük túlélési zálogának tartják. Legalábbis ez derült ki a minap azokból az amerikai hírszerzési jelentésekből, amelyeket Dan Coats, az Országos Hírszerzési Igazgatóság (DNI) vezetője és Gina Haspel, a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatója osztott meg egy szenátusi meghallgatáson. Haspel érvelése szerint ráadásul a hírszerzési adatok azt támasztják alá, hogy Phenjan „elkötelezett a hosszú hatótávolságú, nukleáris töltetű ballisztikus rakéták kifejlesztése mellett”, ezt pedig az Egyesült Államokra nézve közvetlen fenyegetésnek minősítette.
Az amerikai elnök erre reagálva azonban később közölte, kitart amellett, hogy kormánya helyes külpolitikát folytat. Mint fogalmazott, a kelet-ázsiai országban nincsenek rakétakísérletek, a koreai háborúban életüket vesztett amerikai katonák földi maradványait hazaszállították az Egyesült Államokba, az Észak-Koreában fogva tartott amerikaiak pedig hazatérhettek. „Megfelelő esély van az atomfegyver-mentesítésre” – írta a Twitteren az elnök.