Dimitrisz Avramopulosz a Berliner Morgenpost című lapban közölt interjúban elmondta, hogy a tagállamok eddig 40 ezer áttelepítendő „menekült” befogadására tettek vállalást, Németország pedig a héten felajánlotta, hogy befogad további több mint 10 ezer olyan „menekültet”, akik a program keretében érkeznek az EU-ba.
„Ezzel teljesítettük célunkat, és úgy tűnik, meg is haladjuk majd” – mondta az uniós biztos.
A német kormány ismét bizonyította, hogy lehet rá számítani, amikor a tét a nemzetközi szolidaritás – tette hozzá a görög konzervatív politikus.
A brüsszeli bizottság tavaly szeptemberben hirdette meg az illegális migráció visszaszorítását célzó stratégiájába illeszkedő kísérleti programot, amellyel a különösen veszélyeztetett „menekülteknek” az irreguláris és veszélyes utak helyett biztonságos és jogszerű lehetőséget nyújtanak az Európába jutáshoz, és az EU szolidaritást vállal a közösségen kívüli fogadó országokkal. A tagállamok önkéntes alapon vehetnek részt az áttelepítésben. A bizottság 500 millió eurót különített el a 2019 októberéig tartó programra.
Dimitrisz Avramopulosz az interjúban arra a kérdésre, hogy – az önkéntes áttelepítési programtól függetlenül – szükség van-e feltétlenül a „menekültek” tagállamok közötti szétosztását szabályozó kvótákra az EU tervezett új menekültügyi rendszerében, elmondta, hogy a lényeg a felelősségvállalás és a társállamok iránti szolidaritás felmutatása.
„Egyes tagállamok nagyon vonakodnak, kormányaik csak a hazai publikumra figyelnek, és nem Európára”, de a bizottság megpróbálja meggyőzni ezeket a kormányokat – tette hozzá.
Júniusig megállapodásra kell jutni, mert a jelenlegi szabályozás, az úgynevezett dublini rendszer nem működik, és „nem nézhetjük tovább, hogy néhány tagállam egyedül viseli a terheket” – mondta Dimitrisz Avramopulosz, aláhúzva, hogy „nagyobb adag szolidaritásra van szükségünk”.
Mint mondta, az EU migrációs politikája értékeken alapul, de a közös történelmen is.
„Nem szabad megfeledkezni arról, hogy az EU-s polgárok jelentős része olyan menekültek leszármazottja, akik a két világháborúban hazájuk elhagyására kényszerültek” – mondta a migrációs ügyekért, az uniós belügyekért és az uniós polgárságért felelős biztos.
Dimitrisz Avramopulosz és Horst Seehofer belügyminiszter, a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke tárgyalása után a német politikus bejelentette, hogy a program keretében 10 200 menekültet telepítenek át Németországba, 4600 főt az idén, 5600 főt jövőre. A kontingenst a koalíciós megállapodás azon kitételének megfelelően telepítik át, miszerint az évi 180 ezer és 220 ezer közötti sávban kell tartani a humanitárius okokból, a menekültügyi rendszer keretében befogadott emberek számát.
Azzal kapcsolatban, hogy Németország migrációpolitikai és biztonságpolitikai okokból május 13-tól további hat hónapra meghosszabbítja a nemzetközi menekültválság miatt 2015 szeptemberében ideiglenesen visszaállított ellenőrzést Ausztriával közös határszakaszán, a két politikus közösen tett sajtónyilatkozataiban kiemelte: egyetértenek abban, hogy csak akkor lehet visszaállítani a belső határellenőrzés nélküli rendszert a szabad mozgást biztosító schengeni övezetben, ha lehet más módon szavatolni a polgárok biztonságát.
Az „ideális megoldás” a külső határok hatékony védelme – jegyezte meg Horst Seehofer.
Az uniós biztos hozzátette: Brüsszel és Berlin egyaránt teljes mértékben elkötelezett az EU-s külső határ védelme és a schengeni övezet normális, belső határellenőrzés nélküli működésének helyreállítása mellett.