A Frontex a múlt héten két nap alatt mintegy 1400 embert mentett ki a vízből, akik Líbiában szálltak csónakba. Az ENSZ adatai szerint az idei évben 615 migráns vesztette az életét a Földközi-tengeren, és mintegy 22 ezren érkeztek meg sikeresen Európába.
Növekszik a nyomás Bosznia-Hercegovinában és Montenegróban is, ezért mindkét ország határkerítés építését helyezte kilátásba.
A régi balkáni migrációs útvonal mellett kialakult egy új, amely Görögországból indulva Albánián, illetve Montenegrón keresztül vezet Boszniába, majd onnan Horvátországon és Szlovénián át Nyugat-Európába.
Az érkezők száma pedig folyamatosan emelkedik.
Számos problémát szült Bosznia-Hercegovina államműködése
Átrendeződik a balkáni migrációs útvonal, és azt látjuk, hogy Montenegrón keresztül próbálnak jönni a bevándorlók, míg 2015-ben a macedón határon próbálkoztak a legtöbben – közölte Ördögh Tibor Balkán-szakértő a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában.
Vannak olyan elmaradások Törökország részéről, amelyek lehetővé teszik, hogy Görögországba jussanak át a bevándorlók. Görögországból pedig Albániába fognak átmenni ezek az emberek, ahol a hegyvidéki környezet miatt nehezebb az ellenőrzés – vélekedett a szakértő.
Ez az útvonal a kezdődő török problémát is előrevetíti számunkra.
Bosznia-Hercegovina folyamatosan arra hívja fel a figyelmet, hogy Szerbiából és Montenegróból jönnek ezek az emberek
– mondta a szakértő.
2015-től kezdve a nemzetközi közösség Macedónia és Szerbia számára egy egységes fellépést biztosított, ami mind katonai, mind anyagi eszközbeli hozzájárulást jelentett – közölte Ördögh Tibor.
Bosznia-Hercegovina államműködése számos problémát szült, ami a menekültek megjelenésében jött elő – tette hozzá.
Átjátszó állomásként működik Görögország
Horváth József nemzetbiztonsági szakértő elmondta: Görögország 2015 óta egy átjátszó állomásként működik, nekik az az érdekük, hogy a migránsok minél hamarabb elhagyják Görögországot. Horváth József arról is beszélt, hogy az albán szervezett bűnözés egyik legjobban jövedelmező tevékenysége az embercsempészet.
Jugoszlávia szétesése után nemzetközi nyomásra megalkottak egy „mini-Jugoszláviát”, amelyben továbbra is összezárták a szerbeket, a horvátokat és a bosnyákokat – emlékeztetett a szakértő, aki szerint ez egy „nem-működő” állam volt, hiszen az Egyesült Államok nyomásával továbbra is nemzetközi békefenntartó csapatok vannak jelen a volt jugoszláv tagállamokban.
Jugoszlávia felbomlása után Bosznia-Hercegovina bosnyákok lakta részébe megindult egy szisztematikus reiszlamizáció, másrészt a polgárháború során meghalt bosnyákokat a Közel-Keletről igyekeztek pótolni. Így a Közel-Keletről érkező, harci tapasztalattal rendelkező férfiak már a kilencvenes évektől elkezdtek egyfajta no-go zónákat létrehozni
– vélekedett.
Boszniából sokan mentek ki harcolni az Iszlám Állam kötelékébe egyrészt meggyőződésből, másrészt zsoldosként – emlékeztetett a szakértő. A bosnyákok azonban nem szívesen beszélnek arról, hogy részben a saját állampolgáraik jelentik a kockázatot – fűzte hozzá.
A Kossuth Rádióban elhangzott műsor visszahallgatható a hirado.hu oldalra kattintva.