Európai Parlament. Az Európai Unió jövője szempontjából legfontosabb idei választás az európai parlamenti (EP-) voksolás lesz, amelyet az EU összes tagállamában május 23. és 26. között rendeznek meg. Ahogy Orbán Viktor miniszterelnök tavaly szeptember végén fogalmazott: a bevándorláspárti és a bevándorlásellenes európai képviselők csatája még nem dőlt el, a választáson meg kell változtatni az európai politikát. Hogy a bevándorláspárti erők megerősödnek, az kétségtelen, ám hogy többségbe kerülnek-e, valószínűtlen. Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke ugyanakkor nemrég a Karc FM-nek adott interjúban azt mondta: „A nemzeti identitás, a nemzetben való gondolkodás, az állami szuverenitás fog megerősödni.
Az a fajta gondolkodás, amely szerint az erős Európa az erős nemzetekre épül, könnyen lehet, hogy a hagyományos pártokon belül fog megerősödni, leginkább az Európai Néppárton belül számítok erre.” Az szinte biztos, hogy továbbra is a Fideszt is magába foglaló Európai Néppárt lesz a legerősebb pártcsalád az EP-n belül, amelynek jelenlegi frakcióvezetője, Manfred Weber (bal oldali képünkön) lehet az Európai Bizottság következő elnöke. Eközben a nyugat-európai baloldal minden bizonnyal tovább hanyatlik.
Belgium. Az EP-választásokkal egy időben rendezik meg a belgiumi szövetségi parlamenti választásokat. A Charles Michel liberális miniszterelnök vezette kormánykoalíció nemrég azért bomlott fel, mert annak legnagyobb pártja, a nacionalista, szeparatista Új Flamand Szövetség ellenezte az ENSZ migrációs paktumának aláírását. A bevándorlás kérdése minden bizonnyal befolyásolja majd a terrorcselekmények áldozatául esett országban a választások kimenetelét. Flandriában erősödnek az euroszkeptikus és bevándorlásellenes pártok, Vallóniában a nyugat-európai tendenciáknak megfelelően a zöldpártok felemelkedése figyelhető meg. A The New York Timesnak nyilatkozva Martin Conway történészprofesszor azt mondta, Belgium újabb bizonyítéka annak, milyen nehéz manapság összetartani egy centrista kormányzást Nyugat-Európában.
Lengyelország. A legnagyobb visegrádi országban legkésőbb novemberben tartják a parlamenti választásokat, ahol a három évre hatalomra került nemzeti-konzervatív Jog és Igazságosság, a magyar kormány szoros szövetségese a felmérések szerint újra győzni fog, s megtartja abszolút többségét a parlamentben. A gazdasági lendületet fenntartó, a családok támogatására nagy hangsúlyt helyező és a migrációs kvótákat hevesen elutasító kormány tavaly is egész évben harcban állt az Európai Bizottsággal és azokkal a nyugati politikai erőkkel, amelyek a jogállamisági uniós eljárást kezdeményeztek Lengyelország ellen. – Ennek hátterében az áll, hogy a nyugati tagállamok próbálják büntetni azokat az új tagállamokat, amelyek nem folytatnak teljesen szervilis politikát – nyilatkozta ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász a Kossuth rádió hétfő reggeli hírműsorában.
Ukrajna. A kárpátaljai magyarság szempontjából is fajsúlyos választások elé néz a velünk szomszédos Ukrajna, ahol március 31-én elnök-, október 27-én parlamenti választásokat tartanak. „Ukrajnát továbbra is a korrupció, a politikai és gazdasági bizonytalanság, az orosz beavatkozás nyomasztja, illetve az a nézeteltérés, hogy a jövőt a Nyugattal vagy Oroszországgal szövetségben kell elképzelni” – állapítja meg a Council on Foreign Relations amerikai kutatóintézet.
A felmérések szerint a jelenlegi két kormánypárt közül a Petro Porosenko államfő (jobb oldali képünkön) blokkja a szavazatok 10-14 százalékát szerezheti meg, míg a Népfrontnak már nem is mérik a támogatottságát, annyira népszerűtlen. Az elnökjelöltek listáját Julija Timosenko volt miniszterelnök vezeti. Az eredményt figyelemmel követi a magyar kormány, amely diplomáciai eszközökkel igyekszik nyomást helyezni Ukrajnára a kisebbségek jogfosztása miatt.