Athén, immár ki tudja, hányadik alkalommal, újfent háborús jóvátétel fizetését követeli Németországtól, ráadásul annak a kölcsönnek a visszatérítését is jó néven venné, amelyet a megszállók kényszerítettek ki a nemzeti banktól megszállási költségek címén.
Berlin következetesen visszautasít minden ilyen jellegű igényt – legutóbb Frank-Walter Steinmeier német államfő néhány héttel ezelőtti athéni látogatása alkalmával. Azzal érvelnek, hogy 1960-ban lezárták az ügyet, s 115 millió német márkát (mai árfolyamon 205 millió eurót) fizettek ki jóvátételként.
A görög kormány ennek ellenére újraindítja a kampányt, mivel szerinte ez az összeg édeskevés, s nem tükrözi a pusztítás és a görögök szenvedéseinek mértékét – legalábbis ezt állítja Kosztasz Duzinasz, a görög parlament védelmi és külügyi bizottságának elnöke a The Guardian hasábjain.
A politikus szerint Athén eddig azért nem lépett fel nyomatékosabban, mert tartott Görögország pénzügyi mentőprogramja, s teljesen ellentmondásos lett volna, ha az ország jóvátételt követel, miközben az Európai Unió és Berlin is hitelezi.
A parlamenti pártok által évek alatt összeállított jelentés szerint Athént mintegy 288 milliárd euró kompenzáció illeti meg az 1941 és 1944 közötti német megszállás rombolásai miatt, s a kormány további 11 milliárd euróra tart igényt – számításai szerint ugyanis ma ennyit ér az a 476 millió birodalmi márkára rúgó „kölcsön”, amelyet Hitlerék préseltek ki a görög jegybankból 1943-ban.
Történészek szerint a kényszerhitel – amelyből az afrikai hadműveleteket finanszírozták – gazdasági és pénzügyi összeomlást idézett elő, s nagymértékben hozzájárult a lakosság jó részének elszegényedéséhez egyik napról a másikra.
A jelentés több mint 400 ezer oldal amerikai és orosz archív dokumentum német rombolásokra vonatkozó adatainak átfésülése nyomán állt elő. A Wehrmacht tízezreket ölt meg az ellene elkövetett partizánakciók megtorlásaként, s legalább 300 ezren éhen haltak.