Nyár van, július eleje, hét ágra süt a nap, igazi forróság a gigászi eurázsiai sztyeppe közepén. A városban most is kétfajta épület uralkodik: a futurisztikus, kissé hivalkodó, sokszínű, csillogó torony, valamint ugyanennek a félkész változata. Asztana toronydarukkal van teletűzdelve, amelyek folyamatosan újabb és újabb épületeket emelnek, hogy egy szép napon beköltözzenek oda a jövendő asztanai emberek. Ez a folyamat 1998. július 6-a óta folyik megállás nélkül, amióta az elnök, Nurszultan Nazarbajev megalapította az ország szívében a fővárost.
A döntés nem volt könnyű, hiszen a kilencvenes évek elejének gazdasági tétovázását súlyos válság követte az évtized közepére. 1995-ben kétezer százalékos infláció sújtotta a kazahokat, az alkalmazottak fél éven át nem kaptak fizetést, a Szovjetunió szétesése pedig teljes kilátástalanságba taszította az országot. Ebben az időszakban költözött át a kormányzat a hatalmas ország délkeleti csücskéből a közepére, hogy fizikailag és elméleti szempontból is központtá váljon. Az elnök kitalálta a jellegzetes épületeket, a címert, egy japán építész pedig megtervezte a jövő fővárosát.
A régi Celinográd az Isim folyó bal partján terült el, az új Asztana birtokba vette a másik partot is. Várja a lakókat, akik jönnek is, ám ez nem Kína, ahol egész népeket átköltöztetnek egy mozdulattal. Asztana lehetőséget nyújt, munkát és modern életmódot, igaz, ennek ára van. Egyrészt a lakások sokkal drágábbak, mint az ország más részein, másrészt a klíma is rideg, mínusz negyvenfokos téllel, állandó szélviharokkal.
No meg az is igaz, hogy a lakóknak maguknak kell a csillogó vázat valódi, élettel teli várossá változtatni. Mondjuk ott, ahol tavaly nyáron a jövő energiájával foglalkozó tematikus expót tartották. Asztana egy teljes városrészt épített fel a látványos, üveggömb alakú központi csarnok köré. Az expó pavilonjainak helyet adó épületekben megtelepedett az Asztanai Nemzetközi Pénzügyi Központ (AIFC), de a toronyházakban lakni fognak valakik valamikor.
Asztana fejlesztése kiemelt fontosságú Kazahsztán szempontjából. Ez az a projekt, amely a legfontosabb az összes országos terv közül, amely felhelyezi a térképre az államot. Itt folyik az egyeztetés Szíria ügyében Irán, Törökország és Oroszország részvételével, ide helyezték egy nappal az évforduló előtt a jövendő gazdasági csomópontját, ennek a városnak a nevét viseli a kazah állami támogatást élvező profi kerékpároscsapat, amelyet mindenki láthat a most zajló Tour de France-on rikító égszínkék mezben, a kazah lobogót idézve. Kazahsztán célja az, hogy segítse a régió fejlődését, mutatott rá lapunk kérdésére Roman Vaszilenko kazah külügyminiszter-helyettes.
A város polgármestere, Aszet Iszikesev szerint azonban valójában két Asztana van, az egyik maga a város, a másik pedig a „brand”. A város több mint egymillió ember otthona, az élhető és megcsodálható XXI. század Közép-Ázsiában, ahol okoslámpák irányítják a forgalmat, és látványos üvegpiramis hirdeti a békét és a vallási kiegyezést.
A brand pedig Kazahsztán sikerének letéteményese, világhírnöke, amelyet folyamatosan fejleszteni kell. Iszikesev szerint a városnak évente 50 nagyszabású rendezvényt kell tető alá hoznia, mert képes rá, és mert így tudja öregbíteni hírnevét. Asztana cseppet sem romantikus, nagyon távol áll attól a képtől, amely bennünk él, ha egy közép-ázsiai ország fővárosára gondolunk. Nincs zsúfolt bazár, keleties zűrzavar, jellegzetes ruhákba öltözött távoli vándorok, van viszont óriási, sátor alakú bevásárlóközpont, multiplex mozi, kerékpáros- és gyaloghíd. De ide mindenki jött valahonnan, főleg Almatiból, a régi fővárosból, ezer kilométernyi távolságból, és rendszerint párás szemmel emlegetik szeretett hegyeiket és a kellemes teleket. Ott ugyanis csak mínusz 35 fok van, és nem fúj a szél.
A nyaktörő tempóban fejlesztett kazah főváros ma már elég erősnek és jelentősnek tűnik ahhoz, hogy akkor is megmaradjon központként, ha a kormányzat nem tekinti kiemelt célnak a támogatását. Ezt jelzi az is, hogy nemrég Simkent is elérte az egymilliós lélekszámot, így Almatival együtt már három kazah város jutott a lélektani határ fölé. Egy város születése mindenképpen izgalmas időszak, ám lelket semmilyen erőfeszítéssel nem lehet bele teremteni. Ehhez az kell, hogy felnőjön egy nemzedék, amely már Asztanában született és azt tartja otthonának. Azaz bármilyen gyors is a világ, főleg a hipermodern Asztanában, mégis várni kell egy emberöltőt.
A pénz vonzása
Kazahsztán nem titkolja, hogy a nemzetközi porondon is a legnagyobbak közé tart, ezt szolgálja az Asztanai Nemzetközi Pénzügyi Központ, amelyet a főváros alapítóünnepsége előtti napon nyitott meg Nurszultan Nazarbajev kazah elnök. A külön tőzsdét is tartalmazó pénzügyi szolgáltató brit jogrend alapján működik angolszász bírókkal, angol nyelven, célja pedig a kereskedők és befektetők előtt megnyitni Eurázsia óriási, eleddig üres területét, Asztanát Londonhoz, New Yorkhoz, Tokióhoz vagy Szingapúrhoz hasonló központtá varázsolni. A minta bevallottan a természeti kincseknek híján lévő Dubaj, amely úgy válhatott nyüzsgő üzleti óriássá, hogy okos tervezéssel és az üzletkötést segítő jogrendszerrel csábította oda a vállalkozókat.