A külügyi tárca sajtószolgálata tudatta: az argentin kormány értesítette a venezuelai kormányt arról, hogy felfüggeszti a két ország közötti megállapodást a diplomáciai és szolgálati útlevéllel bírók vízummentes beutazásáról, és tiltást rendelt el a magas rangú venezuelai tisztviselők beutazására Argentínába.
A külügyminisztérium aláhúzta: Argentína csak a demokratikusan megválasztott venezuelai parlamentet ismeri el, és – utalva a Maduróhoz hűséges, a parlament szerepét átvevő úgynevezett alkotmányozó nemzetgyűlésre – elítéli az alkotmányos rend és a jogállamiság csorbítását.
Maduro csütörtökön nem a 2015-ben megválasztott ellenzéki többségű, de hatalmától megfosztott parlamentben, hanem a hozzá közel álló legfelsőbb bíróságon tette le az esküt 2019-től 2025-ig szóló, második hatéves hivatali idejére. Beiktatását sok térségbeli ország, valamint a nemzetközi közösségen belül is széles körben elítélték. Ettől függetlenül több külföldi vendég is részt vett a ceremónián, köztük Miguel Díaz-Canel kubai, Evo Morales bolíviai és Daniel Ortega nicaraguai elnök.
Mario Abdo Benítez paraguayi elnök csütörtökön bejelentette, hogy országa azonnali hatállyal megszakítja diplomáciai kapcsolatait Venezuelával. A paraguayi államfő elrendelte Paraguay caracasi nagykövetségének bezáratását és a diplomáciai személyzet visszahívását.
Peru szintén visszahívta caracasi diplomáciai képviselete ügyvivőjét. Ezzel összefüggésben Jorge Arreaza venezuelai külügyminiszter bejelentette, hogy Venezuela limai nagykövetsége ellen több támadást is elkövettek a csütörtöki nap folyamán. Arreaza leszögezte: Caracas a perui kormányt fogja felelőssé tenni a támadások következményeiért. Egyúttal sürgette Limát a bécsi egyezmény betartására.
Brazília külügyminisztériuma eközben közölte: Maduro nem tett eleget az úgynevezett limai csoport felszólításának, ezért Brazíliaváros ismételten kijelenti, hogy teljes mértékben támogatja a demokratikusan megválasztott venezuelai parlamentet, amelynek ideje lesz magához ragadnia a végrehajtó hatalmat Venezuelában.
A 14 országot tömörítő limai csoport múlt hét pénteken nyilatkozatban szögezte le, hogy nem ismeri el Maduro újabb elnökségét. A dokumentumban egyúttal felszólították a venezuelai elnököt arra, hogy mondjon le, majd írjanak ki új választásokat, ami a limai csoport szerint az egyetlen útja a demokrácia visszaállításának a dél-amerikai országban.
Madurót májusban választották újra, méghozzá úgy, hogy – beszámolók szerint – élelmiszer- és gyógyszerhiány, hiperinfláció, erőszak, áramszünetek jellemzik a venezuelai mindennapokat. A kőolajárak 2014-es beszakadása után Venezuela – amelynek bevételei 96 százaléka a kőolajból származik – gazdasága összeomlott. A helyzetet Maduro elnöksége súlyosbította, aki fokozatosan elnyomta az ellenzéket, az állami intervenciókkal pedig csak rontott a helyzeten. Az utóbbi néhány évben több millió venezuelai hagyta el hazáját a politikai, gazdasági és társadalmi válság miatt.