– Minden 2012-re vezethető vissza. Amikor Barack Obama 2009-ben elnök lett, kicsit olyan volt a helyzet, mint most, Donald Trump esetében: az elején nem látszott világosan, hogy milyen külpolitikát folytat majd.
De 2010-re már elkezdte gyakorlatba ültetni az elképzeléseit, mi pedig konzervatív alapítványként úgy gondoltuk, hogy ezek nem célravezetők. 2012 lett az az év, amikor világossá vált: Obama egy második elnöki ciklust kezdhet – magyarázta James Jay Carafano a Magyar Időknek, mikor és hogyan jutottak arra a következtetésre: alternatívát kell állítaniuk Barack Obama politikájával szemben.
Ekkor még természetesen nem tudhatták, kik lesznek 2016-ban az elnökjelöltek és közülük kit választanak majd meg. De abból indultak ki: talán olyasvalaki költözhet majd a Fehér Házba, aki meghallja a szavukat.
Azt is feltételezték, hogy az Egyesült Államoknak globális politikai érdekei vannak, és ebben három térség játszik kiemelt szerepet: a csendes-óceáni régió, a Közel-Kelet és Európa. Szorgalmazták, hogy menjen végbe a korábbiakhoz képest egy irányváltás az amerikai politikában, legyen szó Nyugat-Európáról, a NATO-ról vagy az Európai Unióról. De ennek alapjának a kulcsfontosságú kétoldalú kapcsolatokat tekintik, s ebbe a keretbe illeszkedik megközelítésük szerint Közép-Európa is.
Legyen szó az energiabiztonságról vagy a jövő nagy kereskedelmi piacairól, tisztában vannak vele, hogy be kell fektetniük a kétoldalú kapcsolatokba. – A jó hír, hogy a Trump-adminisztráció tudja ezt. A nehézség az, hogy a kisebb országoknak nem könnyű kivívniuk azt a figyelmet Washingtonban, amelyre szükségük van. De jártam Prágában, Horvátországban, Koszovóban, most pedig Budapesten is, ahol elsősorban a külügyminisztériumban folytattam megbeszéléseket az amerikai–magyar kapcsolatokról – fogalmazott a Heritage Foundation külpolitikai intézetének alelnöke.
James Jay Carafano szerint vannak tudatos erőfeszítések az Egyesült Államokban Magyarország és egyes más közép-európai országok démonizálására. Ez szerinte részben azzal magyarázható, hogy Amerika ma politikailag nagyon megosztott, és azok, akik nem kedvelik Trumpot, kivetítik ezt Európára is.
Nem is nagyon vannak Amerikában tisztában a közép-európai helyzet sajátosságaival. Ezért is tartják fontosnak, hogy Washingtonban jobban értsék ezeket. Kulcsfontosságúnak látják az ukrán–magyar kapcsolatokat is.
– Mindannyian azt akarjuk, hogy Ukrajna sikeres ország, ne pedig bukott állam legyen. Ugyanakkor vannak ma feszültségpontok az önök kétoldalú kapcsolataiban. Az Egyesült Államok pozitív szerepet kíván játszani, és ehhez meg akarja ismerni az egyes álláspontokat is ugyanúgy, ahogyan a CEU-val kapcsolatos döntéseket is – mondja.
Jelenleg nagyon pártos az amerikai közélet, alig lehet tisztességesen vitatkozni bármiről. Márpedig ha a saját ügyeiket sem tudják megvitatni, akkor el lehet képzelni, hogyan közelítenek egyesek olyan európai kérdésekhez, amelyeket nem is értenek – állítja az elemző, említve egy példát is.
„Magyarok nemcsak Magyarországon, hanem Közép-Európa más részein is élnek, és ennek kapcsán nemcsak Magyarországról, hanem a magyar népről is beszélnek. Ez az egész megközelítés idegen Amerikától, nekünk nincsen idegenbe szakadt diaszpóránk. De úgy vélem, a Trump-kormány érti a lényeget.
Az előző amerikai adminisztráció hajlamos volt arra, hogy büntessen bizonyos kormányokat, amelyeket nem tartott eléggé európainak. A Trump-kormány viszont szakított ezzel a politikával. Nem problémát, hanem potenciált lát Közép-Európában. Arról sem szabad megfeledkezni: Amerika nem mindig lesz dühös, az amerikaiak nem mindig fognak kígyót-békát kiáltani egymásra. Ezt szem előtt tartva is építenünk kell a két kontinens közötti transzatlanti kapcsolatokat.”
A Trump-közeli Heritage Foundation berkein belül nagyon fontosnak tartják a közép-európaiak regionális együttműködését, a visegrádi országcsoport munkáját, az energiaforrások diverzifikációjára tett erőfeszítéseket. Úgy tűnik, a geopolitikai kérdésekben Washington és Budapest mindenben közös nevezőn van.
De manapság ennél is fontosabb a nyugati civilizáció mibenlétéről lefolytatott vita. Amerika és Magyarország között e vonatkozásban is vannak párhuzamok. Nem minden amerikai osztja azt a véleményt, hogy a multikulturalizmus vagy a nemzetek feletti kormányzás jó dolog. Sőt éppen ellenkezőleg, úgy véli: ezek nem megerősítik, hanem aláássák a civilizációnkat.
– Állami szuverenitásról, a vallás szerepéről, a zsidó–keresztény hagyományról is beszélünk. Ezek mind nem a geopolitikai érdekeinkre, hanem a bennünket összekötő alapokra vonatkoznak.
A Trump-kormány is osztja ezeket a szempontokat, s Amerika egyik fele is – állítja Carafano.
Hangsúlyozta: „A Trump-adminisztráció nagyon is együttérez a magyar kormánnyal a bevándorlásügyben. Mégpedig azért, mert ebben az esetben is az állami szuverenitás forog kockán. Ha az állam a nép akaratát fejezi ki, de mégsem a nép döntheti el, hogy kik csatlakozhatnak hozzá, az csorbítja a szuverenitást. Egyetértünk azzal is, hogy biztonsági kockázatot láttak abban, amikor 2015-ben egymillió ember áramlott Európába. Ez fenntarthatatlan.”