Az amerikai politikai elit zöme meglepetéssel vagy éppenséggel felháborodással fogadta a hírt, miszerint Donald Trump elnök meghívta orosz kollégáját, Vlagyimir Putyint a Fehér Házba – jelentették hírügynökségek. Oroszország nem barát, hanem vagy ellenség, de legalábbis stratégiai ellenfél – hangsúlyozzák Washingtonban, hozzátéve: miközben az elnök a közvetlen szövetségeseit sújtja politikájával, sokuk vezetőjét még nem is fogadta a Fehér Házban, pocskondiázó nyilatkozatai pedig egyre mélyebb szakadékot ásnak Amerika és Európa között, Trump feltűnően szívélyes Putyinnal, az egykori KGB-tiszttel, ahogyan Kim Dzsong Un észak-koreai vezetővel is. (Igaz, utóbbit legalább egyelőre nem hívta meg.) Ráadásul ha megérkezik az orosz vendég, az amerikai adófizetők állhatják a számláját.
Putyin utoljára 2005-ben, George W. Bush elnök idején vendégeskedett a Fehér Házban.
Chuck Schumer szenátor, demokrata párti frakcióvezető úgy foglalt állást: Trumpnak mindaddig nem lenne szabad – még harmadik országban sem – találkoznia és tárgyalnia az orosz elnökkel, amíg nyilvánosságra nem kerül, hogy a hétfői kétórás négyszemközti megbeszélésükön pontosan mi történt, miről állapodtak meg Helsinkiben.
Általános vélemény szerint pedig a hidegháború vége és a Szovjetunió felbomlása, 1991 óta példátlanul rossz amerikai–orosz kapcsolathoz legfeljebb olyan semleges helyszínek dukálnak egyelőre, mint a finn főváros vagy Reykjavík, ahol 1986-ban Ronald Reagan elnök Mihail Gorbacsov szovjet vezetővel tárgyalt.
De Putyin meghívása még kormányzati körökben is zavart keltett Amerikában. – Megismételné, kérem? – reagált a hírre hitetlenkedve Dan Coats, az amerikai hírszerző szerveket összefogó Országos Hírszerzési Igazgatóság főnöke a nemzetbiztonsági kérdésekkel foglalkozó, coloradói Aspen Fórum egy panelbeszélgetésén, ahol először hallott a bejelentésről.
– Az sajátságos lesz! – tette hozzá. Majd Coats kifejtette, Vlagyimir Putyinnak minimum tudnia kellett a 2016-os amerikai választásokba történt orosz beavatkozásokról, de az is meglehet, hogy ezeket eleve ő rendelte el. Hozzátette: mindmáig neki sincs információja arról, hogy a helsinki csúcson mi hangzott el Trump és Putyin négyszemközti, csak tolmácsok jelenlétében folytatott megbeszélésén.
Az esemény utáni sajtótájékoztatón elmondottak viszont – amikor is Trump nem állt egyértelműen a saját titkosszolgálata pártjára az orosz elnökkel szemben – tovább táplálták a korábbi gyanút, miszerint a Kreml valamivel, feltehetően kompromittáló információval (orosz elnevezéssel: kompromattal) a markában tarthatja az amerikai elnököt.
Adam Schiff befolyásos kaliforniai képviselő, a hírszerzési bizottság rangidős demokrata párti tagja azt javasolta: eskü alatt hallgassák ki Trump helsinki tolmácsát – akit persze hallgatási kötelezettség terhel –, de ezt a republikánus többség leszavazta.
NYOMOZZÁK BUTINA MÚLTJÁT
Öt éve Prágában is megfordult és egy cseh belügyi tisztségviselővel találkozott Marija Butina orosz állampolgár, akit Washingtonban nemrég azzal a gyanúval tartóztattak le, hogy együttműködött az orosz hírszerzéssel – jelentette tegnap az Aktualne.cz cseh hírportál. A honlap értesülései szerint Butina a cseh fegyvertartók jogait védő civil szervezet, a Lex gyűlésén vett részt Prágában, de Ladislav Sticha, a cseh Biztonsági Információs Szolgálat szóvivője azt mondta, a cseh titkosszolgálat tudott Butina prágai útjáról, és a nő nem jelentett biztonsági kockázatot. A The Wall Street Journal amerikai lap úgy tudja: tavaly több hírszerzési jelentés is készült Washingtonban arról, hogy Butina szoros kapcsolatokat ápolt az amerikai Országos Lőfegyverszövetség (NRA) tisztségviselőivel és konzervatív aktivistákkal. Marija Butina szerdán állt Washingtonban bíróság elé, ahol közölték vele: nem kémkedés miatt emelnek ellene vádat, hanem az Egyesült Államok kormánya elleni összeesküvésért és amiatt, hogy nem jegyeztette be magát idegen ország ügynökeként. Az amerikai igazságügyi minisztérium állítása szerint az orosz nő – aki 2016-ban diákvízummal érkezett az Egyesült Államokba – egy meg nem nevezett orosz tisztségviselő „irányítása és ellenőrzése alatt” tevékenykedett. A bíróságra benyújtott dokumentumok szerint e-mailben és Twitteren tartották a kapcsolatot.