A brazil Donald Trumpként emlegetett Jair Bolsonaro (képünkön) a szavazatok 35 százalékát szerezheti meg az elnökválasztás első fordulójában vasárnap, írja a helyi sajtó. A 64 éves, szélsőjobboldali volt katonatisztet leginkább botrányos megszólalásairól ismerik, amelyek alapján homofóbnak, nőgyűlölőnek és rasszistának is nevezték már. A magát elitellenesnek valló politikus, aki egyébként 27 éve az alsóház tagja, az elmúlt hetekben jelentőset ugrott előre a népszerűségi listákon.
Ebben az a tragédia is közrejátszott, hogy szeptember eleji kampányrendezvényén váratlanul gyomron szúrta egy baloldali aktivista. Az ijesztő felvételek végigszáguldottak az interneten, komoly szimpátiát keltve a jelölt iránt. Bár Bolsonaro súlyos sérüléseket szenvedett, végül nem lépett vissza, hanem a kórházból folytatta a kampányát.
Bolsonarónak azonban esélye sem lett volna az elnökválasztáson, ha egy hónappal ezelőtt nem tartóztatják le Luiz Inácio Lula da Silva volt elnököt. A legnépszerűbb brazil politikusként számontartott munkáspárti Lulát korrupció és pénzmosás vádjával jogerősen 13 év börtönre ítélték, és eltiltották az indulástól is. Az utolsó pillanatban Fernando Haddadot, Sao Paolo expolgármesterét jelölte utódjául, aki jelenleg 22 százalékon áll a közvélemény-kutatások alapján.
Haddaddal egy gond van: a korrupcióba ágyazott munkáspárti elit tagja, és nevéhez – Lulával szemben – nem kötődik semmilyen prosperáló időszak. Várhatóan egyébként egyik jelölt sem szerzi majd meg az ötven százalékot, így a két legtöbb szavazatot szerző politikus jut tovább a második fordulóba.
A 210 milliós országban manapság nem túl jó a hírneve a politikusoknak. Az elmúlt években a főügyészség gigantikus méretű korrupciós hálózatokat tárt fel, ami elsősorban a Munkáspártot, de szinte minden politikai erőt érintett. Ebbe bukott bele a baloldali elnök, Dilma Rousseff 2016-ban, és ebben van benne fél lábbal a jelenlegi konzervatív elnök, Michel Temer is. Bár Dél-Amerika legnagyobb gazdaságáról van szó, 13 millió brazilnak nincs állása, és a munkanélküliség mellett az erőszak is eluralkodott – tavaly csaknem 64 ezer embert gyilkoltak meg Brazíliában.
Az elégedetlenséget könnyen meglovagolhatja Bolsonaro, aki egyébként bevándorlásellenes és rasszistának titulált megszólalásaival komoly indulatokat váltott ki a lakosságban. Több ezer nő tüntetett az elmúlt hetekben, és a riói melegfelvonulás is ellene fordult. Elemzők szerint a felelőtlenül politizáló jobboldal mellett a Munkáspárt is okolható a megosztottságért, amely így próbálta túlélni a korrupciós botrányok sorozatát.
„Bárhogy alakul is a végeredmény, az erősen polarizált országban nem lesznek megfelelőek a körülmények a kormányzásra. Amennyiben a jelenlegi állapotok maradnak, Brazília a következő négy évben teljes gazdasági, politikai és társadalmi instabilitásra számíthat” – jelentette ki Marina Silva közgazdász, aki szintén jelöltként indult az elnökválasztáson. Az utóbbi időben nagyobb hatalmat kapott katonaság egyes vezetői jelezték, káosz esetén a hadsereg is készen áll a bevetésre.