A varsói csúcstalálkozó egyik fő témája az volt, hogyan lehet a NATO költségvetését növelni, és a tagállamok biztonságát hogyan lehet erősíteni – számolt be Áder János.
Felidézte: azt a feltételt, hogy a védelemre a bruttó nemzeti jövedelem (GDP) 2 százalékát fordítsák, idén a 29 NATO-tagállam közül nyolc tudja teljesíteni, 12 ország viszont még fel sem vázolta azt a menetrendet, amely szerint a kétszázalékos szintre jutnak.
Magyarország azon 9 ország közé tartozik, amelyek e tekintetben világos tervvel rendelkeznek, a hazai védelmi kiadások 2024-re érik el a NATO által követelt szintet – közölte Áder.
Hozzátette: a B9-ek egyike sem tartozik azon országok közé, amelyek még nem dolgoztak ki tervet a védelmi kiadások növelésére.
Szerinte az emelt védelmi kiadások három célt szolgálnak: a NATO-követelmények teljesítése mellett az ország biztonságának garantálását, valamint a védelmi képességek fejlesztését „a megnövekedett terrorveszély és a várhatóan tovább növekvő migrációs nyomás szemben”.
Az államfő beszámolója szerint a varsói találkozó résztvevői a NATO-t délről és keletről érő fenyegetésekről is beszéltek. Az utóbbi az ukrajnai konfliktus kapcsán erősödött fel, „különösen a szomszédos országokban erős a félelem, hogy ez a konfliktus tovább folytatódik” – mondta.
A déli fenyegetés az elsősorban a nyugat-balkáni országokat érintő migrációs nyomás és a növekvő terrorveszély, a vita során a résztvevők mindkét veszélyt „reálisnak és a NATO szempontjából komolyan veendő és a közeli jövőben kezelendőnek találták” – számolt be Áder János.
A Nyugat-Balkán országai NATO-integrációjáról beszélve, Áder elmondta: a B9-ek támogatják a NATO-ban a nyitott ajtók politikáját. A nyugat-balkáni bővítést a csúcstalálkozón senki sem kifogásolta, mindenki egyetért vele – számolt be. Megjegyezte viszont: amikor a NATO-ban konkrét döntésekre kerül majd sor, akkor minden egyes ország felkészültségét külön fogják mérlegelni.
Áder a mihamarabbi integráció mellett szállt síkra, jelentős biztonsági tényezőnek minősítette ezt. A nyugat-balkáni országok NATO-integrációja, valamint az Európai Uniós integrációja is a jövőben „Európa békéjét, nyugalmát és biztonságát szolgálja majd” – hangsúlyozta a köztársasági elnök.
A B9 államfői részt vettek pénteken Lengyelország függetlenségének 100. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen is a Belweder reprezentatív elnöki palotában. Áder János itt átadta Andrzej Duda lengyel elnöknek annak a díszkardnak a hű másolatát, melyet Kolozsvár polgársága 1848 decemberében adományozott Bem József lengyel tábornoknak, miután az erdélyi hadjárat során Bem seregei felszabadították Kolozsvárt a császári seregek megszállása alól.
A Nyugat-Balkán ügyében a B9-ek támogatják a nyitott ajtók politikáját a NATO-ban
A Bukaresti Kilencek (a V4 országai, a három balti ország, Románia és Bulgária – B9) államfői megbeszéléseiről beszámolva, Áder János kiemelte: a nyugat-balkáni bővítést a csúcstalálkozón senki sem kifogásolta, mindenki egyetért vele. Megjegyezte viszont: amikor a NATO-ban konkrét döntésekre kerül majd sor, akkor minden egyes ország felkészültségét külön fogják mérlegelni.
Áder a mihamarabbi integráció mellett szállt síkra, jelentős biztonsági tényezőnek minősítette ezt. A nyugat-balkáni országok NATO-integrációja, valamint az Európai Uniós integrációja is a jövőben „Európa békéjét, nyugalmát és biztonságát szolgálja majd” – hangsúlyozta a köztársasági elnök.