1985-ben a New York Times is foglalkozott Musa Serdar Çelebivel, az ellene folyó büntető eljárás miatt. A lap szerint Çelebi 1983-as letartóztatásáig a Németországi Idealista Török Demokraták Egyesület elnöke volt.
A szervezetet a hatóságok jobboldali extrémistaként tartották számon és több tagját drogkereskedelemmel is gyanúsították. Emellett a hatóságok azzal vádolták az egyesület vezetőit, hogy a pápa elleni gyilkossági kísérletet Bulgária és a Szovjetunió parancsára hajtották végre.
Állításuk szerint a szövetség szélsőséges iszlám és török nacionalista nézeteket vallott, amely szerint a pápa a nyugati erők szellemi vezetője, így ellenségük abban, hogy terjesszék a szellemiségüket a Közel-Keleten. A New York Times szerint az egyesület vezetőjeként Çelebit a II. János Pál pápa elleni merénylet perének egyik központi alakjaként, bűnrészességgel vádolták.
A vád szerint arra buzdította az idealista egyesület tagjait, hogy támogassák Agcat európai útjai során, csupán néhány hónappal azelőtt, hogy Agca a pápára támadt volna. A vád szerint Çelebi kétszer találkozott Agcaval, hogy megtervezzék a merényletet, továbbá 3 millió német frankot fogadott el a gyilkosság finanszírozására egy bolgár titkos szervezettől.
Emellett a merénylő elbújtatásában segédkezett és pénzelte is. Musa Serdar Çelebi mindent tagadott. A Szürke Farkasok nevű terrorszervezetről például a következőket mondta: „Nem tudom, hogy létezik-e a szervezet. Amennyiben igen, nem lehet azt a (németországival) azonosítani.”
Çelebit végül felmentették, ahogy az ügyben gyanúsított három bolgár vádlottat is, akik a titkosszolgálatoknak dolgozhattak.