A tulajdonosok szerint Jan van Huysum holland festő (1682-1749) Vaso di Fiori (Virágváza) című festményét családjuk törvényesen szerezte meg, és korábban kártérítést kértek a festmény visszaadásáért cserébe az Uffizi képtártól, amelynek része a Pitti-palota, és amely nácik által elrabolt festményként tartja számon a műtárgyat.
„Készek lennénk visszaadni a festményt kártérítés nélkül is, ha egy döntőbíróság ilyen határozatot hozna. De egy dologban biztosak vagyunk, nem nácik által elrabolt műkincsről van szó” – hangoztatta Nicolai B. Kemle heidelbergi ügyvéd a La Repubblica olasz napilapnak adott interjújában.
A festményt birtokló család, amely ellen Olaszországban vizsgálat folyik zsarolás kísérlete miatt a kártérítési igénnyel kapcsolatosan, nagyon kényelmetlenül érzi magát és névtelen kíván maradni – tette hozzá Kemle.
„Meggyőződésük azonban, hogy nagyapjuk, aki a náci hadsereg egy alacsony rangú tisztje volt, nem személyesen vitte el a festményt helyéről, később jutott hozzá vagy egy véletlen felfedezés vagy jóhiszemű vásárlás útján” – magyarázta az ügyvéd.
Az Uffizi igazgatója, a német Eike Schmidt január elsején arról beszélt, hogy „Németországnak erkölcsi kötelessége a festmény visszaadása a múzeumnak. Ez a történet megakadályozza, hogy a második világháború, a nácizmus rémtettei által okozott sebek begyógyuljanak” – hangsúlyozta Schmidt, aki a hiányzó festményről készült fekete-fehér fotót kifüggesztette a Pitti-palotában. A fotóra olasz, angol és német nyelven rányomtatták az elrabolt szót.
A több millió dollárt érő festményt 1824-ben állították ki Firenzében, amikor II. Lipót toszkánai nagyherceg megvásárolta gyűjteményébe. Egészen 1940-ig a Pitti-palota falán lógott, a második világháború kitörésekor azonban a palota kincseit egy közeli faluba menekítették. Három évvel később a német csapatok lefoglalták és Németországba vitték a festményt, ahol csak 1991-ben, Németország újraegyesítésekor került a figyelem középpontjába, akkor egy család tulajdonában volt.