A Der Standard napilap Herbert Kickl osztrák belügyminiszter (képünkön) a médiaszabadsággal szembeni frontális támadásáról, a Falter heti hírmagazin pedig a szabadságpárti (FPÖ) politikus vezette tárca „cenzúrarendeletéről” cikkezett kedden a belügyminisztérium egy kiszivárgott levele nyomán. Ebben a tárca azt ajánlja a tartományi rendőrségeknek, hogy egyes sajtótermékekkel – így a már említettek mellett a Kurier napilappal – a lehető legszükségesebbre korlátozzák a kapcsolattartást ezen újságok egyoldalú és negatív tudósításai miatt.
A sajtóval csak akkor érdemes ennél szorosabb kapcsolatot ápolni – olvasható a levélben –, ha abból haszon, illetve a semleges vagy akár pozitív kicsengésű tudósítás lehetősége származik. A körlevél szorgalmazza továbbá, hogy a bűnelkövetéssel gyanúsítottak esetében hozzák nyilvánosságra, ha külföldiek, és ha igen, akkor milyen jogcímen tartózkodnak az országban.
A német Süddeutsche Zeitung emlékeztet: a Sebastian Kurz kancellár Osztrák Néppártja (ÖVP) által vezetett igazságügy-minisztérium egy korábbi rendeletben éppen ezzel ellentétesen foglalt állást. Az FPÖ-vezetésű belügyminisztérium mostani e-mail-üzenete azt is szorgalmazza, hogy a rendőrség hangsúlyosabban tájékoztasson a szexuális természetű bűncselekményekről. Ezekről eddig csak nyomozati érdekből, így szökésben lévő elkövető esetén közöltek információkat.
A médiában kialakult vitához Kurz is kénytelen volt hozzászólni, mégpedig New Yorkból, az ENSZ közgyűlésének kedden megnyílt ülésszakáról üzenve haza: „A sajtószabadság semmiféle csorbítása nem fogadható el.” – A szabad és független újságírással szemben a pártok és a kormányintézmények különös felelősséggel viseltetnek – tette hozzá a kancellár. Osztrák szakszervezetek és szakmai egyesületek is bírálták a belügyminisztérium levelét.
Mindez már nem az első fejezete az osztrák médiaháborúnak, amelyet az váltott ki, hogy az ÖVP mellé tavaly kormányra került FPÖ szerepvállalása újradefiniálta Bécsben a politika és a média viszonyát. Júliusban – éppen a soros osztrák EU-elnökség kezdetekor – öt bécsi lap főszerkesztője összehangoltan megjelentetett vezércikkekben fejezte ki aggodalmát a szerintük az osztrák médiára leselkedő új veszéllyel, politikai fenyegetéssel szemben.
Egyebek mellett a szerkesztőségeket érintő házkutatásoktól is tartottak annak nyomán, hogy Kickl kritikusan szólt bizonyos médiatermékekről, amelyek szerinte a nyilvánosságra nem tartozó információkat hoznak nyilvánosságra, bizonytalanságot keltve ezzel. Ugyanez az osztrák sajtó hét éve még Magyarországot és a magyar médiaviszonyokat bírálta fejcsóválva Budapest 2011-es EU-elnökségének apropóján.